A szociális biztonsági koordinációra vonatkozó uniós szabályok az öregségi nyugdíjakra, a rokkantnyugdíjakra és a túlélő hozzátartozók nyugdíjára vonatkoznak. Elvileg ezek csak az állami nyugdíjrendszerekre vonatkoznak, a foglalkoztatási vagy magánnyugdíjrendszerekre azonban nem.

Ahhoz, hogy a kiegészítő nyugdíjakkal kapcsolatosan a szabad mozgás akadályai kiküszübölhetők legyenek, az Európai Tanács elfogadta a Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók kiegészítő nyugdíjra való jogosultságának védelméről szóló 98/49/EK irányelvet. Ez az irányelv igen korlátozott alkalmazási körrel rendelkezik, és tárgya a kiegészítő rendszerből kilépő személyek jogainak megőrzése, a nyugdíj más uniós országokban történő folyósítása, illetve annak lehetősége, hogy a kiküldött munkavállalók a származási országuk rendszerében maradhassanak az állami rendszerekre vonatkozó uniós koordinációs szabályok szerinti feltételeknek megfelelően.

Általában az özvegyi vagy az árvaellátásra alkalmazandó szabályok érvényesek a rokkantnyugdíjra és az öregségi nyugdíjra is. Ez azt jelenti, hogy a túlélő hozzátartozók nyugdíját csökkentés, módosítás vagy felfüggesztés nélkül kell kifizetni, függetlenül attól, hogy a túlélő házastárs az európai uniós országok, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc közül melyik országban lakik.

A törvényes előnyugdíjazási rendszerekre szintén az új európai uniós koordinációs szabályok vonatkoznak. Ez garantálja, hogy ezeket az ellátásokat ugyanolyan feltételek mellett nyújtják a migránsoknak, mint az állampolgároknak, és hogy ezek külföldön történő nyugdíjazás esetén "exportálhatók".

Mindenesetre ilyenkor nem érvényesül a biztosítási időszakok halmozódásának elve: vagyis az az időszak, amikor egy személy más országokban rendelkezett biztosítással, munkaviszonnyal, illetve lakóhellyel, az ellátás szempontjából nem vehető figyelembe.

Amennyiben az az időszak, amíg Ön biztosítva volt az európai uniós országok, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc közül valamelyik országban, nem elég hosszú ahhoz, hogy ott nyugdíjra legyen jogosult, figyelembe veszik azokat az időszakokat is, amíg Ön más országban rendelkezett biztosítással vagy lakóhellyel.

Amennyiben Ön egy évnél kevesebb ideig volt biztosítva, Önre külön szabályt alkalmazhatnak, mivel bizonyos országok nem nyújtanak nyugdíjat rövid időszakok esetén: az az időszak, amikor Ön A országban rendelkezett biztosítással vagy lakóhellyel, és itt rövid ideig dolgozott, nem vész el, hanem figyelembe veszik a nyugdíj B, C és D országok - ahol Ön hosszabb ideig dolgozott - által történő kiszámításakor. >> Címtárunkban megkeresheti azt az intézményt, amellyel fel lehet venni a kapcsolatot

Elképzelhető, hogy Ön az egyik országban 60 évesen lesz jogosult öregségi nyugdíjra, egy másikban azonban ugyanerre 67 éves koráig is várnia kell.

Ilyen esetben nagyon fontos, hogy Ön előzetesen tájékozódjon minden olyan országban, ahol munkát végzett, arról, hogy mi történik Önnel, ha késlelteti a nyugdíj kifizetését.

Ha Ön hamarabb kap nyugdíjat egy helyen, mint egy másikon, akkor ez hatással lehet az Önnek folyósított összegekre is. További tájékoztatásért a kapcsolattartó intézményhez, vagyis szokásosan az Ön lakóhelye szerinti ország illetékes intézményéhez és más országok intézményeihez fordulhat. >> Címtárunkban megkeresheti azt az intézményt, amellyel fel lehet venni a kapcsolatot

Ön abban az országban igényelhet rokkantnyugdíjat, ahol él, akkor is, ha ott sohasem dolgozott. Az Ön nyugdíjkérelmével egy kapcsolattartó intézmény foglalkozik, amely szokásosan az Ön lakóhelye szerinti ország intézménye.

A kapcsolattartó intézmény elősegíti az Ön nyugdíjigénylésével érintett országok közötti információcserét.

Azt követően, hogy a kapcsolattartó intézményt az egyes országok valamennyi határozatról értesítették, az intézmény összefoglaló feljegyzést (P1 dokumentum) küld Önnek ezekről a határozatokról.

Az összefoglaló feljegyzés, vagyis a P1 hordozható dokumentum alapján Ön áttekintheti, hogy az egyes országok milyen döntést hoztak az Ön nyugdíjigényeivel kapcsolatosan.  A dokumentum tájékoztatja Önt arról, hogy az intézmények milyen módon foglalkoztak az egyes biztosítási időszakokkal, és lehetővé teszi az Ön számára például, hogy megállapítsa, vannak-e hézagok vagy éppen átfedések az egyes biztosítási időszakok között.

Az EU szabályai értelmében Ön jogosult a nyugdíjával kapcsolatos nemzeti határozat felülvizsgálatát kérelmezni, amennyiben az Ön jogait két vagy több intézmény által hozott határozatok a jelek szerint kedvezőtlenül befolyásolták.

Ilyen felülvizsgálat az összefoglaló feljegyzés (P1 dokumentum) kézhezvételének napjától számított határidőn belül kérhető. A tényleges határidőt az egyes országok nemzeti jogszabályai határozzák meg.

Az EU és harmadik országok között létrejött egyes megállapodások korlátozott mértékű koordinációról rendelkeznek a szociális biztonság területén. Egyéb esetekben egy európai uniós ország és egy harmadik ország között kétoldalú megállapodások vannak érvényben. Jogairól Ön országának illetékes intézményénél tájékozódhat. >> Címtárunkban megkeresheti azt az intézményt, amellyel fel lehet venni a kapcsolatot

A nyugdíj összegét a munkavégzés helye szerinti ország jogszabályaival összhangban számítják ki, pontosan olyan módon, mint ahogyan az említett ország állampolgárai nyugdíjának összegét.

Az Ön számára a nyugdíjat attól függetlenül folyósítják, hogy Ön a nyugdíjkorhatár elérésekor az említett országban lakik-e.

Önnek abban az országban kell nyugdíjat igényelnie, ahol utoljára dolgozott, ha Ön a lakóhelye szerinti országban ténylegesen sohasem dolgozott. >> Címtárunkban megkeresheti azt az intézményt, amellyel fel lehet venni a kapcsolatot

Nyugdíjasként Ön és családtagjai az Ön lakóhelye szerinti országban jogosultak orvosi kezelésre, az említett ország jogszabályaival összhangban.

Az orvosi kezelés költségeit mindig a nyugdíjat folyósító ország viseli. >> Tájékozódjon a betegségi ellátásokról