Ez az ország az Ön hazája, ahol Ön életvitelszerűen lakik. Ez tehát az Ön érdekközpontja. A 987/2009 végrehajtási rendelet 11. cikke sorolja fel azokat a kritériumokat, amelyek segítségével a szociális biztonsági intézmények eldönthetik, hogy melyik ország minősül lakóhelynek.

Ezek a következőket foglalják magukban: az érintett tagállamok területén való jelenlét időtartama; a személy családi állapota és családi kötelékei; a személy lakhatási körülményei, különösen a lakás állandósága; a személy által gyakorolt szakmai vagy nem jövedelemszerző tevékenységek; a személy által gyakorolt szakmai tevékenység jellege; a tagállam, amelyben a személy adózási szempontból lakóhellyel rendelkezik; tanulók esetében a jövedelmük forrása. Mindenesetre a szociális biztonsági intézmények döntik el, hogy melyik ország minősül lakóhelynek, nem pedig Ön.

Az ideiglenes tartózkodás azt jelenti, hogy Ön egy adott időszakban nem a szokásos lakóhelyén tartózkodik, ám érdekközpontját nem helyezi át tartózkodási helyére. Az érdekközpontot a szociális biztonsági intézmények megvizsgálják az Ön lakóhelyének meghatározása érdekében (lásd a lakóhely fenti meghatározását). A szociális biztonsági koordináció esetében az ideiglenes tartózkodás nem meghatározott időszakhoz kapcsolódik, hanem a lakóhely fogalmához.

Például az a tény, hogy egy másik országban több mint három hónapon át tanulmányokat folytató tanuló bejelentkezik a helyi hatóságoknál, nem tekinthető lakóhely megváltoztatásának: ha a tanuló a tanulmányi időszakot követően vissza kíván térni szokásos lakóhelyére, akkor úgy tekintik, hogy az adott országban csak ideiglenesen tartózkodik, és így európai egészségbiztosítási kártyát (European Health Insurance Card, EHIC) vehet igénybe.

A munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként végzett tevékenység minden olyan tevékenység vagy ezzel egyenértékű helyzet, amelyet az európai uniós országok, Izland, Liechtenstein, Norvégia vagy Svájc szociális biztonsági jogszabályai ilyenként kezelnek, ha ott ilyen tevékenység vagy ezzel egyenértékű helyzet áll fenn (a 883/2004 rendelet 1. cikke).

Határ menti munkavállaló minden olyan személy, aki egy európai uniós ország, Izland, Liechtenstein, Norvégia vagy Svájc területén dolgozik, ám a felsoroltak közül egy másik országban él, ahová minden nap vagy legalább hetente egyszer visszatér.

Az EU szociális biztonsági koordinációra vonatkozó szabályai értelmében biztosított személy az európai uniós országokban, Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában vagy Svájcban a szociális biztonsági ellátások igénybe vételéhez előírt feltételeket teljesítő személy.

Családtag minden olyan személy, akit az európai uniós országok, Izland, Liechtenstein, Norvégia vagy Svájc ellátásokról rendelkező jogszabályai ilyenként határoznak meg vagy ismernek el. >> Címtárunkban megkeresheti azt az intézményt, amellyel fel lehet venni a kapcsolatot

Az EU szociális biztonsági koordinációra vonatkozó szabályai értelmében a hontalan személyek meghatározása megegyezik a hontalan személyek jogállásáról szóló, New Yorkban 1954. szeptember 28-án aláírt egyezmény 1. cikkében szereplő meghatározással.

Az EU szociális biztonsági koordinációra vonatkozó szabályai értelmében a menekültek meghatározása megegyezik a menekültek helyzetéről szóló, Genfben 1951. július 28-án aláírt egyezmény 1. cikkében szereplő meghatározással.