Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás

Munkajog

Mi a munkajog?

A munkajog határozza meg a munkavállalók és a munkáltatók jogait és kötelességeit.

Az uniós munkajog az alábbi két fő területet foglalja magában:

  • munkakörülmények – munkaidő, részmunka, határozott idejű munkaszerződés, munkavállalók kiküldetése;
  • a dolgozók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció pl. csoportos létszámleépítés vagy tulajdonosváltás esetén.

Hogyan működik mindez a gyakorlatban?

Az EU és a munkajog

Szakpolitikai intézkedéseivel az EU az utóbbi évtizedekben arra törekedett, hogy:

  • magas foglalkoztatási rátát és erős szociális védelmet biztosítson;
  • javítsa az életszínvonalat és a munkakörülményeket;
  • védelmezze a társadalmi kohéziót.

Az EU a társadalmi fejlődés előmozdításán és az Európában élő népek élet- és munkakörülményeinek javításán munkálkodik – l. az Európai Unió működéséről szóló szerződés preambulumát.

A munkajog területén az EU az egyes uniós országok szakpolitikai munkáját egészíti ki, mégpedig azáltal, hogy minimumkövetelményeket szab meg. A Szerződéssel – és különösen annak 153. cikkével – összhangban az EU jogszabályokat (irányelveket) fogad el, amelyekben meghatározza a minimumszabályokat

  • a munka- és foglalkoztatási körülmények,
  • valamint a munkavállalók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció tekintetében.

Az uniós országoknak joguk van magasabb szintű védelmet előírni annál, amit az uniós jogszabályok biztosítanak. A munkaidőről szóló európai irányelv például 4 hét éves fizetett szabadságra jogosítja fel a munkavállalókat, sok ország azonban úgy döntött, hogy ennél hosszabb fizetett távollétre ad jogot.

A tagállami hatóságok és a munkajog

A tagországoknak az EU által elfogadott irányelveket be kell építeniük nemzeti jogukba, majd az átültetett rendelkezéseket végre kell hajtaniuk. Ez azt jelenti, hogy a szabályokat a tagállami hatóságoknak – például a munkaügyi felügyelőségeknek és bíróságoknak – kell érvényre juttatniuk.

Európai tudásközpont

Az Európai Unió 2016-ban európai tudásközpontot hozott létre a munkajog, valamint a foglalkoztatás- és a munkaerőpiac-politika területén. A tudásközpont a foglalkoztatás és a munkaerőpiac jogi, szabályozási, gazdasági és szakpolitikai aspektusaival foglalkozik, ezen belül a reformokkal is a következő országokban: a 27 tagállam, az Egyesült Királyság, az Európai Gazdasági Térség országai, a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek közül azok, amelyek jogosultak részt venni a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programjának PROGRES területéhez tartozó tevékenységekben.

A munkajog tekintetében az európai tudásközpont célja többek között, hogy:

  • segítse a Bizottság munkáját, amikor az intézmény egyrészt arról gondoskodik, hogy az uniós jogot az EU valamennyi tagállama helyesen alkalmazza, másrészt az európai szemeszter keretében nyomon követi a munkajogi reformfolyamatokat az EU 2020 stratégiájának kontextusában;
  • segítségével a Bizottság még jobban előrelássa azokat a problémákat, amelyek az uniós irányelvek alkalmazásából adódhatnak, és elemezni tudja az Európai Bíróság ítéleteinek hatását és az ezekkel kapcsolatban potenciálisan felmerülő jogi kérdéseket;
  • felhívja a figyelmet az uniós munkajoggal és annak szabályozásával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre, és nyilvános vitát kezdeményezzen ezekről.

Az EU-országokban és az EGT-országokban tapasztalható munkajogi fejleményekről havi jelentések adnak számot, amelyek szabadon megtekinthetők.

Az Európai Bíróság és a munkajog

Minden alkalommal, amikor egy tagállami bíróság előtt indított ügyben felmerül az a kérdés, hogy egy adott uniós irányelvet hogyan kell értelmezni, a tagállami bíróság a kérdéssel az Európai Unió Bíróságához fordulhat. Az Európai Bíróság megadja a tagállami bíróságnak azokat a válaszokat, amelyekre az ügy megoldásához szüksége van.

Az Európai Bizottság és a munkajog

A Bizottság ellenőrzi, hogy átültették-e a tagállamok az uniós irányelveket a nemzeti jogukba, és rendszeres felügyelettel gondoskodik arról, hogy a szabályok végrehajtása megfelelően történjen.

Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy valamelyik uniós ország nem helyesen ültette át az irányelvek valamelyikét a nemzeti jogba, kötelezettségszegési eljárást indíthat.

A Bizottság ilyen módon gondoskodik arról, hogy az irányelvekben megfogalmazott jogok mindegyike beépüljön a nemzeti jogba. A Bizottság azonban nem nyújthat jogorvoslatot az egyes polgároknak (pl. nem adhat kártérítést, és nem rendezhet egy adott helyzetet), ez az illetékes tagállami hatóságok feladata.

Az eredmény

Az Európai Unióban több mint 240 millió munkavállaló van, akik közvetlenül élvezhetik az EU munkajogi jogszabályainak előnyeit. Elmondható tehát, hogy az uniós munkajogi szabályozás a polgárok nagy számának mindennapjaira gyakorol kedvező hatást, mégpedig az élet egyik legfontosabb és legkézzelfoghatóbb területén.

Az uniós munkajog nemcsak a dolgozóknak, hanem a munkáltatóknak és a társadalom egészének is hasznára válik, mivel:

  • egyértelműen meghatározza a munkahelyi jogokat és kötelességeket;
  • védelmezi a munkavállalók egészségét;
  • elősegíti a fenntartható gazdasági növekedést.

Az uniós munkajog ezenkívül az egységes piac szempontjából is fontos. Az áruk, szolgáltatások és munkavállalók szabad mozgásához elengedhetetlenek a munkajogi szabályok. Ezek biztosítják ugyanis, hogy az országok és a vállalkozások tisztességesen versengjenek egymással, és a versenyben ne a munkajogi normák aláásására, hanem termékeik kvalitásaira alapozzanak.https://eur-lex.europa.eu/summary/chapter/internal_market.html?root_default=SUM_1_CODED%3D24&locale=hu

Oldal megosztása