Archive:A digitális gazdaságra és társadalomra vonatkozó statisztikák – háztartások és magánszemélyek

2020. szeptemberben kivonatolt adatok.

A cikk frissítésének tervezett ideje: 2021. december.

This Statistics Explained article has been archived on 26 August 2021.

Highlights

2019-re az EU-27-ben az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások részaránya 90%-ra nőtt, ez mintegy 26 százalékponttal haladja meg a 2009-es szintet (64%).

2019-ben az EU-27-ben a háztartások 88%-a használt széles sávú hálózatot, azaz 33 százalékponttal több, mint 2009-ben (55%).

2019-ben a 16–74 év közöttiek 60%-a rendelt vagy vásárolt az interneten termékeket vagy szolgáltatásokat magáncélra, azaz 14 százalékponttal többen, mint 2014-ben (46%).

Internet-hozzáférés a háztartásokban, 2014 és 2019

Ez a cikk a digitális gazdaság és társadalom (angol nyelven) különböző szempontjairól mutat be közelmúltbeli statisztikai adatokat az Európai Unió (EU) vonatkozásában, különös tekintettel az információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) rendelkezésre állására és azoknak az egyének és a háztartások általi használatára.

Az információs és kommunikációs technológiák több szempontból – például a kommunikáció és a termékek vagy szolgáltatások online megvásárlása terén – is hatással vannak az emberek életére, a munkahelyen és otthon egyaránt. Az Unióban számos szakpolitika foglalkozik ezzel a területtel, az elektronikus kereskedelem szabályozásától a magánélet védelmére irányuló törekvésekig. Az információs társadalom fejlődése ezért sokak szerint kulcsszerepet játszik a korszerű és versenyképes gazdaság megteremtéséhez szükséges feltételek kialakításában.

Full article

Internet-hozzáférés

Az információs és kommunikációs technológiák mára már a nyilvánosság számára is széles körben elérhetők, mind a hozzáférhetőség, mind a költségek szempontjából. A vízválasztó a 2007-es év volt: ekkorra már az EU-27-ben a háztartások többsége (53%) rendelkezett internet-hozzáféréssel. Ez a részarány tovább növekedett, és 2012-ben elérte a háromnegyedet, majd 2014-ben a négyötödöt. 2019-re az EU-27-ben az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások részaránya 90%, ez mintegy 26 százalékponttal haladja meg a 2009-es szintet.

A tudásalapú és tájékozott társadalom támogatásának egyik eszköze a széles körben elérhető és megfizethető széles sávú hozzáférés. Az internet-hozzáférés messze leggyakoribb módja az EU-27 tagállamaiban a széles sávú hozzáférés volt: 2019-ben az EU-27-ben a háztartások 88%-a használt széles sávú hozzáférést, azaz 33 százalékponttal több, mint 2009-ben (55%) – lásd az 1. ábrát.

1. ábra: Internet-hozzáférés és széles sávú internetkapcsolat a háztartásokban, EU-27, 2009–2019
(az összes háztartás százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_ci_in_h) és (isoc_ci_it_h)

2019-ben az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások részaránya Hollandiában volt a legmagasabb (98%) (lásd a 2. ábrát), de Svédországban, Németországban, Dániában, Luxemburgban, Finnországban, Írországban és Spanyolországban is meghaladta a 90%-ot. Az EU-27 tagállamai körében a legalacsonyabb internet-hozzáférési részarányt Bulgáriában mérték (75%). Mindemellett Bulgáriában – csakúgy mint Románia, Ciprus, Spanyolország, Portugália és Litvánia esetében – az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások részaránya gyors – 2014 és 2019 között 16–23 százalékpontos – növekedésen ment keresztül. Nem meglepő módon relatív stabilitást mértek a háztartások internet-hozzáférése tekintetében 2014-ben a teljes lefedettséghez már egyébként is közel álló uniós tagállamok, mint például Luxemburg, Hollandia és Dánia esetében; hasonló volt a helyzet Izlandon és Norvégiában is.

2. ábra: Internet-hozzáférés a háztartásokban, 2014 és 2019
(az összes háztartás százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_ci_in_h)

A 3. ábrán látható, hogy bizonyos mértékű eltérés figyelhető meg az EU-27-ben a városi és a vidéki területek internet-hozzáférése között. Míg a nagyvárosok, a városok és az elővárosok háztartásainak relatíve nagy (a nagyvárosok esetében 92%-os, a városok és az elővárosok esetében 89%-os) hányada rendelkezett internet-hozzáféréssel, addig a vidéki területeken ez a részarány valamivel alacsonyabb (86%) volt. Az EU-27 tizenkilenc tagállamában az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások részaránya a vidéki területeken alacsonyabb volt, mint a nagyvárosokban vagy a városokban és elővárosokban. Különösen nagy volt a vidéki területek és a másik két területtípus közötti eltérés Görögországban, Bulgáriában, Portugáliában, Szlovéniában és Romániában; ezekben az országokban az internet-hozzáférés általában is alacsonyabb szinten állt az EU-27 átlagánál. Németországban a három területtípus tekintetében azonos volt az internet-ellátottság, illetve Hollandiában és Dániában majdnem azonos volt (Hollandiában a városokban és az elővárosokban egy százalékponttal alacsonyabb, illetve Dániában a nagyvárosokban egy százalékponttal magasabb). Belgiumban és Máltán a városi és elővárosi területeken volt a hozzáférés a legelterjedtebb, és Szlovéniában is, ahol a nagyvárosokban, a városokban és az elővárosokban egyforma részarányú volt a háztartások internet-hozzáférése. Kivétel volt még Észtország, Franciaország és Luxemburg, ahol a nagyvárosokban regisztrálták a legnagyobb részarányú hozzáférést, a legalacsonyabbat azonban nem a vidéki, hanem a városi/elővárosi területeken, illetve kivétel volt még Svédország, ahol a vidéki területeken regisztrálták a legnagyobb részarányú hozzáférést.

3. ábra: Internet-hozzáférés a háztartásokban az urbanizáció foka szerint, 2019
(az összes háztartás százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_ci_in_h)

Internethasználat

A 2019 elejei adatok szerint az EU-27 teljes (16 és 74 év közötti) lakosságának hathetede (86%) használta az internetet (a felmérést megelőző három hónapban legalább egy alkalommal). Ez az arány tíz országban legalább 90% volt, a legnagyobb arányt Svédországban (98%) és Dániában (97%) mérték. Ezzel szemben Horvátországban a 16 és 74 év közötti lakosság négyötöde használta az internetet (79%), míg ez az arány háromnegyed volt Olaszországban (76%), Görögországban (76%), Portugáliában (75%) és Romániában (74%). A legalacsonyabb arányt Bulgáriában mérték (68%, azaz valamivel több mint kétharmad).

A 2019-es adatok szerint az EU-27 lakóinak 10%-a még sosem használta az internetet (ez az érték két százalékponttal alacsonyabb, mint az előző évben), és ez a részarány a 2009-es szint egyharmadára csökkent (amikor 32% volt).

2019-ben az EU-27 lakosságának több mint háromnegyede (77%) internetezett napi szinten (lásd a 4. ábrát), és további 7% használta a világhálót legalább hetente egyszer (azonban nem napi rendszerességgel). Eszerint a lakosság 84%-a rendszeresen (legalább hetente) használta az internetet. Az internetet napi rendszerességgel használó személyek az összes internetfelhasználón belül (azaz azokon belül, akik a megelőző három hónap során igénybe vették az internetet) az EU-27 teljes egészét tekintve 90%-ot képviseltek; ez az érték az EU-27 tagállamai közül Romániában volt a legalacsonyabb (77%), Olaszországban, Máltán és Hollandiában pedig a legmagasabb (96%), miközben összesen tizennégy tagállamban haladta meg a 90%-ot. Izlandon még ennél is magasabb (98%) volt a naponta internetezők részaránya az összes internetezőhöz képest.

4. ábra: Az internethasználat gyakorisága, 2019
(a 16–74 éves lakosság százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_ci_ifp_iu) és (isoc_ci_ifp_fu)

Az 5. ábra a mobil internethasználatot (azaz az otthonon és a munkahelyen kívüli, például hordozható számítógépen vagy kézi készüléken létesített mobil vagy vezeték nélküli kapcsolaton keresztül való internetezést) elemzi. Az ábra a 2014. évi adatokat hasonlítja össze a 2019. évi adatokkal: az előbbi évben az EU-27 területén a 16 és 74 év közötti lakosság 48%-a használt mobil eszközt az internetre való kapcsolódáshoz, míg 2019-ben ez a részarány elérte a 73%-ot. A leggyakoribb mobil internetes eszköztípusok a mobil- és okostelefonok, a laptopok és a táblagépek voltak.

2019-ben a legnagyobb arányú mobil internethasználatról Svédország, Dánia, Hollandia, Spanyolország, Belgium, Luxemburg, Írország, Ausztria és Franciaország számolt be. Ezekben az országokban a 16–74 év közötti lakosság több mint négyötöde használta az internetet otthonától vagy munkahelyétől távol; ez az arány Svérországban és Norvégiában volt a legnagyobb (93%). Ezzel szemben Portugáliában, Görögországban, Bulgáriában, Lettországban, Romániában és Litvániában a 16–74 év közötti lakosságnak csupán 63–70%-a használta az internetet otthonától vagy munkahelyétől távol; ez a részarány Lengyelországban 59%, Olaszországban 50% volt.

5. ábra: Azon magánszemélyek száma, akik otthonukon és munkahelyükön kívül, hordozható számítógéppel vagy kézi készülékkel használták az internetet, 2014 és 2019
(a 16 és 74 év közötti lakosság százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_ci_im_i)

Az EU-27 területén 2019-ben a közösségi oldalak használata jelentette az egyik leggyakoribb online tevékenységet (lásd a 6. ábrát). A 16–74 éves lakosság több mint fele (54%) használta az internetet közösségi hálózatok (például a Facebook, a Twitter, az Instagram vagy a Snapchat) böngészésére. Belgiumban, Cipruson, Svédországban és Máltán az emberek 71–76%-a használt közösségi oldalakat. A tagállamok közül Dániában volt ez az érték a legmagasabb (81%), Izlandon (92%) és Norvégiában (86%) azonban még ezt is meghaladta a közösségi oldalakat használók részaránya. A skála másik végén az EU-27 két tagállamában – Olaszországban és Franciaországban (42%) – az embereknek kevesebb mint a fele használt ilyen oldalakat.

6. ábra: Az internetet közösségi oldalakon való részvételre használó magánszemélyek részaránya, 2019
(a 16–74 éves lakosság százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_ci_ac_i)

Adatvédelem és személyazonosság védelme (2016-os felmérés)

Eltérések figyelhetők meg az EU-27 tagállamai között a tekintetben, hogy az internetfelhasználók 2016-ban miként kezelték a személyes adataikhoz való hozzáférést az interneten. Az EU-27 internetfelhasználóinak valamivel kevesebb mint egyharmada (31%) nem adott meg személyes adatot az interneten; ez a részarány Luxemburgban 8%, Bulgáriában, Portugáliában és Romániában pedig 50% vagy magasabb volt (lásd a 7. ábrát). Összességében az EU-27 internetfelhasználóinak 69%-a adott meg valamilyen személyes adatot az interneten, és közülük sokan tettek lépéseket az interneten közölt személyes adataikhoz való hozzáférés ellenőrzésére. Az összes internetfelhasználó majdnem fele (45%) nem engedélyezte személyes adatai reklámcélú felhasználását, kevesebb mint kétötödük (38%) pedig korlátozta a profiljához vagy tartalmaihoz való hozzáférést a közösségi oldalakon. Emellett az internetfelhasználók több mint egyharmada (36%) elolvasta az adatvédelmi nyilatkozatokat a személyes adatai megadása előtt, míg valamivel kevesebb mint egyharmaduk (30%) korlátozta a földrajzi helyzetéhez való hozzáférést.

7. ábra: Azon magánszemélyek, akik semmiféle személyes adatot nem adtak meg az interneten keresztül, 2016
(az előző év során az internetet használó magánszemélyek százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_cisci_prv)

2016-ban az EU-27 16 és 74 év közötti, a megelőző 12 hónapban az internetet használó lakosságának mintegy 71%-a tisztában volt vele, hogy a sütikkel nyomon követhető az emberek internetes tevékenysége. Az ezzel a témával kapcsolatos tudatosság a fiatalabb (16–24 éves) felhasználók körében valamivel nagyobb (76%) volt, mint az idősebb (55–74 éves) felhasználóknál (65%). A 16–74 éves felhasználók valamivel több mint egyharmada (34%) számolt be arról, hogy a sütihasználat megakadályozása vagy korlátozása érdekében megváltoztatta az internetböngészője beállításait (lásd a 8. ábrát).

Az EU-27 tagállamai közül Hollandia (89%), Németország és Finnország (mindkettő esetében 85%) internetfelhasználói körében volt a legnagyobb azok részaránya, akik tisztában voltak vele, hogy a sütikkel nyomon követhető internetes tevékenységük. Szintén magas volt az ezzel tisztában lévők részaránya Dániában (81%), Horvátországban (78%), Olaszországban (77%), valamint Luxemburgban és Ausztriában (mindkettő esetében 76%). Ezzel szemben az internetfelhasználók kevesebb mint fele volt ezzel tisztában Romániában (38%), Lettországban (47%) és Cipruson (48%); de alacsony részarányról számolt be Törökország és Észak-Macedónia is (mindkettő esetében 30%). Azon internetfelhasználók száma, akik a sütihasználat megakadályozása vagy korlátozása céljából megváltoztatták internetböngészőjük beállításait, csak egyetlen tagállamban haladta meg az összes felhasználó felét: Luxemburgban, ahol 54%-uk tett így. Ezzel szemben Csehország, Románia, Bulgária, Ciprus és Lettország, valamint Törökország internetfelhasználóinak kevesebb mint egyötöde tett ilyen lépéseket.

8. ábra: Sütik és böngészőbeállítások használata, 2016
(az előző év során az internetet használó magánszemélyek százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_cisci_prv)

Áruk és szolgáltatások rendelése vagy vásárlása

Tovább növekedett az EU-27 területén azon 16–74 év közöttiek részaránya, akik magáncélra termékeket vagy szolgáltatásokat rendeltek vagy vásároltak az interneten: 2019-ben ez a részarány elérte a 60%-ot, és 14 százalékponttal volt több, mint 2014-ben (lásd a 9. ábrát). Németországban 2019-ben a lakosság több mint háromnegyede rendelt vagy vásárolt termékeket vagy szolgáltatásokat az interneten keresztül, és ez a részarány legalább négyötöd volt Hollandia (81%), Svédország (82%) és Dánia (84%) esetében. A legalacsonyabb értékeket e tekintetben Romániában (23%) és Bulgáriában (22%) mérték.

Az online vásárlók részaránya Litvániában (22 százalékpont), Csehországban és Spanyolországban (mindkét ország esetében 21 százalékpont) nőtt a legnagyobb mértékben 2014 és 2019 között. (Az EU-27 öt tagállama – Észtország, Lettország, Luxemburg, Románia és Svédország – tekintetében idősortörés miatt nincsenek összehasonlítható adatok.) Nem meglepő módon a legkisebb (mindössze 5–7 százalékpontos) emelkedést Finnország, Dánia és Svédország jelentette, ahol az interneten keresztül termékeket vagy szolgáltatásokat rendelő személyek aránya a többi tagállamhoz képest már azelőtt is viszonylag magas volt; hasonló volt a helyzet az Egyesült Királyságban és Norvégiában is. Viszont ugyancsak mérsékelt ütemben nőtt az online vásárlók részaránya Máltán és Franciaországban (8 százalékpont).

9. ábra: Azon magánszemélyek részaránya, akik a felmérést megelőző 12 hónap során magánhasználatra árut vagy szolgáltatást rendeltek az interneten, 2014 és 2019
(a 16–74 éves lakosság százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_ec_ibuy)

Az interneten más magánszemélytől rendelt szolgáltatások

2019-ben az EU-27-ben 21% volt azon 16–74 év közötti személyek részaránya, akik weboldalon vagy alkalmazáson keresztül a megelőző 12 hónapban szállást foglaltak másik magánszemélytől. Ez a részarány Luxemburgban volt a legmagasabb (46%), és 25%-nál magasabb volt Írországban, Máltán és Belgiumban; az EU-27 hat tagállamában viszont nem érte el a 10%-ot: Bulgáriában, Romániában és Szlovéniában (mindháromban 9%), Lettországban (8%), Csehországban és Cipruson (mindkettőben 5%). A másik magánszemélytől való online szállásfoglalás a középső korcsoportban (25–54 év) volt a leggyakoribb, míg ritkábban fordult elő a fiatalabbak (16–24 év) és az idősebbek (55–74 év) körében. A legtöbb ilyen foglalást erre a célra szolgáló weboldalakon és alkalmazásokon – például Airbnb, Lovehomeswap, Couchsurfing – keresztül bonyolítják, amelyek közvetítőként működve lehetővé teszik a magánszemélyek számára a szálláshely-szolgáltatáshoz való hozzáférés megosztását.

10. ábra: Azon magánszemélyek, akik a felmérést megelőző 12 hónap során másik magánszemélytől szállást foglaltak weboldalon vagy alkalmazáson keresztül, 2019
(a 16–74 éves lakosság százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_ci_ce_i)

Hasonló elemzést láthatunk a 11. ábrán, amely a másik magánszemélytől weboldalon vagy alkalmazáson keresztül személyszállítási szolgáltatást rendelő magánszemélyek részarányát mutatja. Ez a fajta szolgáltatás általában kevésbé gyakori, mint a szállásfoglalás, de ahhoz hasonlóan gyakran erre a célra szolgáló weboldalakon és alkalmazásokon keresztül történik (például Liftshare, UperPool, Wundercar). Az EU-27 lakosai (16–74 év) átlagosan 8%-ban vettek igénybe ilyen szolgáltatást. Az EU-27 tagállamai közül 2019-ben Észtországban volt a legmagasabb a weboldalon vagy alkalmazáson keresztül személyszállítási szolgáltatásokat rendelők részaránya (29%). 18 tagállam esetében is megfigyelhető volt, hogy az emberek kevesebb mint 10%-a rendelt személyszállítási szolgáltatásokat weboldalon vagy alkalmazáson keresztül. Az online fuvarfoglalás a fiatalabbak (16–24 évesek) körében általában népszerűbb volt, mint az idősebbek között.

11. ábra: Azon magánszemélyek száma, akik a felmérést megelőző 12 hónap során másik magánszemélytől személyszállítási szolgáltatást rendeltek weboldalon vagy alkalmazáson keresztül, 2019
(a 16–74 éves lakosság százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_ci_ce_i)

A táblázatok és az ábrák forrásadatai (MS Excel)

Digital economy and society — households and individuals: tables and figures (angol nyelven)

Adatforrások

A statisztikusok számára komoly kihívást jelentenek az internet, valamint az információs és kommunikációs technológiák más új felhasználási módjai terén megfigyelhető gyors technológiai változások. Mivel e területen jelentős fejlődés tapasztalható, a statisztikai eszközöket folyamatosan hozzá kell igazítani az adatok iránti új igényekhez. Az Eurostat évente újraértékeli a vonatkozó statisztikákat annak érdekében, hogy azok jobban igazodjanak a felhasználói igényekhez, és lépést tartsanak a gyors ütemű változásokkal.

Ezt a megközelítést tükrözi az Eurostat által a háztartások és a magánszemélyek IKT-használatáról készített felmérés is. Az éves felmérés célja az IKT által ösztönzött fejlődés értékelése: ennek érdekében az Eurostat nyomon követi az alapvető változók időbeli alakulását, és egyes szempontokról mélyreható statikus elemzést is készít. A felmérés kezdetben a hozzáféréssel és a kapcsolódással összefüggő kérdésekre összpontosított, tárgyköre azonban később számos különböző területtel (például e-kormányzat és e-kereskedelem), valamint társadalmi-gazdasági elemzéssel (például regionális eltérések, nemek, életkor, iskolai végzettség és foglalkoztatási helyzet szerinti megoszlás) bővült. A felmérés tárgyköre a különböző technológiák tekintetében is változik, figyelembe véve az új termékcsoportokat és a kommunikációs technológiák végfelhasználókhoz való eljuttatásának új módjait (2017-ben például új kérdések kerültek be a felmérésbe a magánszemélyek közötti szálláshely- és fuvarozási szolgáltatásokról).

A háztartásokon belüli, illetve a magánszemélyek általi IKT-használatra vonatkozó felmérés tárgyidőszaka a legtöbb esetben minden év első negyedéve. A felmérést a legtöbb országban minden év második negyedévében folytatják le. Megjegyzendő, hogy a 2016-os felmérésnek egy adatvédelemről és a személyazonosság védelméről szóló modul is a részét képezte (de a 2017-es, a 2018-as és a 2019-es felmérésből ez kimaradt).

Hatókör és meghatározások

A háztartásokra vonatkozó IKT-felmérés hatóköre azokra a háztartásokra terjedt ki, amelyeknek legalább egy tagja a 16–74 éves korcsoportba tartozik. A háztartások internet-hozzáférése azon háztartások százalékos részarányát fejezi ki, amelyek rendelkeznek internet-hozzáféréssel abból a célból, hogy a háztartás bármely tagja otthon igény szerint (akár egyszerű elektronikus levelezésre) használhassa az internetet.

Az internethasználók a meghatározás szerint olyan 16–74 év közötti személyek, akik a felmérést megelőző három hónapban legalább egyszer interneteztek. A rendszeres internethasználók olyan személyek, akik a felmérést megelőző három hónapban átlagosan hetente legalább egyszer interneteztek.

Az internetezéshez leggyakrabban használt vezetékes technológiák a széles sávú és a hagyományos vagy ISDN rendszerű telefonvonalon keresztüli betárcsázós hozzáférés kategóriájába sorolhatók. A széles sávú hozzáférés kategóriájába tartozik a digitális előfizetői vonal (DSL), amely nagy sebességű adatátvitelre szolgáló technológiát alkalmaz. A széles sávú vonalak a meghatározás szerint az ISDN-nél nagyobb, legalább 144 kbit/s sebességgel rendelkeznek. Az otthoni internet-hozzáféréshez használt népszerű eszközök közé tartoztak az asztali és hordozható számítógépek, és a közelmúltban az egyéb, internetezésre alkalmas technológiák is egyre elterjedtebbé váltak.

A mobil internethasználat a meghatározás szerint az otthonon és a munkahelyen kívüli internetezést jelenti, amely során hordozható számítógép vagy kézi készülék segítségével csatlakoznak az internetre valamely mobiltelefon-hálózat vagy vezeték nélküli kapcsolat igénybevételével.

A magánszemélyek által rendelt áruk és szolgáltatások körébe tartozik (a felmérést megelőző 12 hónap tekintetében) a visszaigazolt szállás- vagy útfoglalás, pénzügyi befektetések vásárlása, távközlési szolgáltatások igénybevétele, videojátékok és hasonló szoftverek használata, valamint a közvetlenül fizetett, interneten keresztül igénybe vehető információs szolgáltatások. Nem tartoznak ide az interneten keresztül ingyenesen megszerezhető áruk és szolgáltatások, valamint a manuálisan gépelt e-mailben, SMS-ben és MMS-ben leadott rendelések.

Háttér

2015 májusában az Európai Bizottság elfogadta a digitális egységes piaci stratégiát (COM(2015) 192 final), amely akkor 10 kiemelt politikai prioritásának egyike volt. A stratégia 16 kezdeményezést foglalt magában, amelyek a következő szélesebb pilléreket fedték le: jobb online hozzáférés biztosítása a termékekhez és szolgáltatásokhoz Európa-szerte; optimális környezet kialakítása a digitális hálózatok és szolgáltatások fejlesztéséhez; annak biztosítása, hogy az európai gazdaság és ipar teljes mértékben kihasználja a digitális gazdaságnak mint a növekedés potenciális hajtóerejének az előnyeit. A Bizottság 2017. évi munkaprogramja: „Építsünk olyan Európát, amely védelmet nyújt, eszközöket ad polgárai kezébe és garantálja a biztonságot” (COM(2016) 710) című dokumentumban az Európai Bizottság a már előterjesztett javaslatokkal való gyors előrehaladásra, valamint a digitális egységes piaci stratégia végrehajtásával való haladás értékelésére tett javaslatot.

Az internet-hozzáférésre és az internethasználatra vonatkozó felmérések nagy hangsúlyt helyeznek a széles sávú technológiákra, mivel azok lehetővé teszik, hogy a felhasználók rövid idő alatt továbbítsanak nagy mennyiségű adatot úgy, hogy emellett nyitva tartják a hozzáférést biztosító vonalakat. A nagy sebességű és szupergyors széles sávú technológiák elterjedtsége kulcsfontosságú mutató az IKT-val kapcsolatos politikák kialakítása szempontjából. Habár a széles sávú technológia leggyakoribb formája az EU-ban továbbra is a digitális előfizetői vonal (DSL), egyre terjednek az olyan alternatív megoldások, mint például a kábel, a műhold, az optikai szál és a vezeték nélküli helyi hurok.

Az Európai Bizottság a készségek jobb fejlesztését, a készségekkel kapcsolatos kereslet előrejelzését és a készségekkel kapcsolatos kereslet és kínálat összehozását célzó szélesebb programja részeként több kezdeményezést is indított a munkaerő IKT-készségeinek fejlesztésére. Az IKT-szakemberek kínálatának megnövelése érdekében az Európai Bizottság elindította a digitális munkahelyekkel foglalkozó nagykoalíciót, egy uniós szintű társulást, mely az európai strukturális és beruházási alapokat felhasználva kísérli meg csökkenteni az IKT-szakemberek toborzásával kapcsolatos nehézségeket.

2016. június 10-én az Európai Bizottság elfogadta az Új európai készségfejlesztési programot, amelynek célja különféle tevékenységek előmozdításán keresztül biztosítani, hogy megfelelő képzés, készségek és támogatás álljon az EU lakosai rendelkezésére, valamint azok a modern munkakörnyezetben való munkavégzéshez szükséges minden készséggel – így többek között digitális készségekkel – rendelkezzenek.

Az Európai Bizottság 2017-ben félidős értékelést készített a digitális egységes piaci stratégiáról (COM(2017) 228 final), amely megerősítette, hogy az európaiak kétharmada szerint a legújabb digitális technológiák bevezetése pozitív hatást gyakorol a társadalomra, a gazdaságra és a saját életükre. Az értékelés három új kihívást is azonosított:

annak biztosítása, hogy az online platformok továbbra is a gazdaság és a társadalom javát szolgálják – az illegális online tartalmak kezelése és az online platformok szolgáltatóinak fokozott felelőssége;
az európai adatgazdaság teljes potenciáljának kiaknázása – például a nem személyes adatok EU-n belüli szabad áramlására vonatkozó javaslatok előterjesztése révén; valamint
az európai eszközök védelme a kiberbiztonsági kihívások kezelése révén – beleértve a nagyszabású kiberbiztonsági eseményekre való gyors reagálásra vonatkozó tervet.

2019-ben az Európai Bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen részletezte, hogyan kívánja az EU megragadni a digitális kor nyújtotta lehetőségeket. A digitális korra felkészült Európa a Bizottság 2019 és 2024 közötti időszakra vonatkozó hat prioritásának egyike. Ez a digitális transzformáció azon az előfeltevésen alapul, hogy a digitális technológiáknak és megoldásoknak új lehetőségeket kell teremteniük a vállalkozások számára; ösztönözniük kell a megbízható technológiák fejlesztését; elő kell mozdítaniuk egy nyitott és demokratikus társadalom megteremtését; lehetővé kell tenniük egy élénk és fenntartható gazdaság kialakítását; segíteniük kell az éghajlatváltozás elleni küzdelemet. Ezt szem előtt tartva az Európai Bizottság 2020 februárjában átfogó beszámolót fogadott el a Bizottság elképzeléseiről és intézkedéseiről Európa digitális jövőjének megtervezésére vonatkozóan, valamint konkrét javaslatokat fogadott el az alábbiakkal kapcsolatban:

Európai adatstratégia (COM(2020) 66 final), amelynek célja, hogy az EU vezető szerepre tegyen szert, és egy olyan társadalom mintaképévé váljon, amely az adatoknak köszönhetően jobb döntések meghozatalára képes mind a gazdaságban, mind a közszektorban; valamint
a Fehér könyv a mesterséges intelligenciáról: A kiválóság és a bizalom európai megközelítése (COM(2020) 65 végleges), amely a szabályozás- és beruházásorientált megközelítést támogatja azzal a kettős céllal, hogy előmozdítsa a mesterséges intelligencia elterjedését, és kezelje az ezen új technológia bizonyos felhasználásaihoz kapcsolódó kockázatokat.