Archive:Az információs társadalomra vonatkozó statisztika – háztartások és magánszemélyek

This article is outdated and has been archived on 01/09/2017 - for recent information on this topic see the article Digital economy and society statistics - households and individuals .

2015. júniusban kivonatolt adatok. A legfrissebb adatokat lásd itt: Az Eurostat további információi, fő táblázatok és adatbázis. A cikk frissítésének tervezett ideje: 2017. június.

1. ábra: Internet-hozzáférés és széles sávú internetkapcsolatok a háztartásokban, EU-28, 2007–2014
(az összes háztartás százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_pibi_hiac) és (isoc_pibi_hba)

2. ábra: Internet-hozzáférés a háztartásokban, 2009 és 2014
(az összes háztartás százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_ci_in_h)

3. ábra: Internet-hozzáférés a háztartásokban jövedelmi negyed szerint, 2014 (¹)
(az összes háztartás százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_bde15b_h)

4. ábra: Az internethasználat gyakorisága, 2014
(a 16–74 éves lakosság százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_ci_ifp_iu) és (isoc_ci_ifp_fu)

5. ábra: Az internetet otthonukon vagy munkahelyükön kívül használó magánszemélyek aránya, 2012–2014(¹)
(a 16–74 éves lakosság százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_cimobi_dev)

6. ábra: Az internetet közösségi oldalakon való részvételre használó magánszemélyek aránya, 2014
(a 16–74 éves lakosság százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_bde15cua)

7. ábra: Internetes tárhely használata fájlok mentésére és megosztására, 2014(¹)
(a 16–74 éves lakosság százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_cicci_use)

8. ábra: Azon magánszemélyek aránya, akik a felmérést megelőző 12 hónap során magánhasználatra árut vagy szolgáltatást rendeltek az interneten, 2012 és 2014
(a 16–74 éves lakosság százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_ec_ibuy)

Ez a cikk az információs társadalom különböző szempontjairól mutat be közelmúltbeli statisztikai adatokat az Európai Unió (EU) vonatkozásában, különös tekintettel az információs és kommunikációs technológiák (IKT) rendelkezésre állására és azoknak az egyének és a háztartások általi használatára. Az információs társadalom fejlődése kulcsszerepet játszik a társadalom és az uniós gazdaság igényeinek kielégítésében.

Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) több szempontból – például a kommunikáció és az online vásárlás terén – is hatással vannak az emberek életére, a munkahelyen és otthon egyaránt. Az Unióban számos szakpolitika foglalkozik ezzel a területtel, az elektronikus kereskedelem szabályozásától a magánélet védelmére irányuló törekvésekig.

Főbb statisztikai eredmények

Internet-hozzáférés

Az információs és kommunikációs technológiák mára már a nyilvánosság számára is széles körben elérhetők, mind a hozzáférhetőség, mind a költségek szempontjából. A vízválasztó a 2007. év volt: ekkorra már az EU-28-ban a háztartások többsége (55%) rendelkezett internet-hozzáféréssel. Ez az arány később tovább nőtt, míg – a 2013-as adatokhoz képest újabb 2 százalékpontos növekedés után – 2014-ben elérte a 81%-ot.

A tudásalapú és tájékozott társadalom támogatásának egyik eszköze a széles körben elérhető és megfizethető széles sávú hozzáférés. Az internet-hozzáférés legelterjedtebb formája valamennyi uniós tagállamban a széles sávú kapcsolat, amelyet 2014-ban az EU-28 háztartásainak 78%-a használt – ez a 2007. évi adathoz képest 36 százalékpontos növekedést jelent (lásd az 1. ábrát).

2014-ben az interneteléréssel rendelkező háztartások aránya Luxemburgban és Hollandiában volt a legmagasabb (96%) (lásd a 2. ábrát), de Dániában, Finnországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban is meghaladta a 90%-ot. Az uniós tagállamok körében a legalacsonyabb internet-hozzáférési arányt Bulgáriában rögzítették (57%); azonban a mutató ebben az országban is gyorsan nő, hiszen 2009 és 2014 között 27 százalékponttal emelkedett az interneteléréssel rendelkező háztartások aránya. Ezt a növekedési ütemet az uniós tagállamok közül csak Görögországnak sikerült túlszárnyalnia (28 százalékpont), illetve a harmadik országok közül Törökországnak, ahol még ennél is nagyobb, 30 százalékpontos volt a növekedés. Ugyanebben az időszakban a Cseh Köztársaságban, Romániában, Észtországban, Spanyolországban, Magyarországon és Olaszországban is legalább 20 százalékpontos növekedést mértek. Nem meglepő, hogy a közel teljes interneteléréssel rendelkező országok (például Svédország és Hollandia) viszonylag kismértékű emelkedésről számoltak be; mindamellett a második leggyengébb növekedést (6 százalékpont) Litvánia jelentette, amelyben egyébként viszonylag alacsony (2014-ben 66%) az internet-hozzáférés aránya.

A 3. ábra azt mutatja be, hogy a jövedelem szintje hogyan befolyásolhatja háztartások internet-hozzáférését. Az EU-28-on belül 2014-ben az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya a jövedelmi negyedek (kvartilisek) szerint 60%-tól 97%-ig terjedt: az előbbi adat a legalsó jövedelmi negyedbe tartozó háztartásokra (azaz a háztartások legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező 25%-ára), az utóbbi pedig a legfelső jövedelmi negyedbe (a jövedelem szempontjából a legmagasabb 25 százalékba) tartozó háztartásokra érvényes. Minden egyes uniós tagállamban ugyanez az alapséma érvényesült: az internet-hozzáférés aránya mindenütt a legalsó jövedelmi negyedbe tartozó háztartások körében volt a legalacsonyabb, majd az egyre magasabb negyedek szerint folyamatosan nőtt, és a legmagasabb jövedelmi negyedben tetőzött. Talán nem meglepő, hogy az összességében nagy arányú internet-hozzáférésről beszámoló tagállamokban, például Hollandiában és Luxemburgban, viszonylag kis különbség mutatkozott az egyes jövedelmi negyedek internet-elérési arányai között. Ezzel szemben nagyobb különbségekről számoltak be azok tagállamok, amelyekben alacsonyabb volt az internet-hozzáférés átfogó szintje, azaz elsősorban a déli és keleti uniós tagállamok, valamint a balti tagállamok.

A legfelső jövedelmi negyedbe tartozó háztartások körében viszonylag alacsonyabb volt a különbség az egyes uniós tagállamok internet-eléréssel rendelkező háztartásainak aránya között. Az ilyen háztartások részaránya ebben a szegmensben 93% (Bulgária) és 100% (Luxemburg) között alakult; mindössze Olaszország (90%; 2013. évi adat) és Románia (85%) nem érte el ezt a szintet. A legalsó jövedelmi negyedbe tartozó háztartások körében jóval nagyobbak voltak az egyes uniós tagállamok közötti eltérések az internet-eléréssel rendelkező háztartások aránya terén: ebben a szegmensben az internet-hozzáférési arány 29% (Románia és Litvánia) és 89% (Luxemburg és Hollandia) között alakult; egyedül Bulgária (15%) maradt e szint alatt.

Internethasználat

2014 elején az EU-28 teljes (16 és 74 év közötti) lakosságának kevéssel több mint háromnegyede (78%) használt internetet (a felmérést megelőző három hónapban legalább egy alkalommal). Dániában, Luxemburgban, Hollandiában, Svédországban, Finnországban és az Egyesült Királyságban a lakosság legalább 90%-a, Portugáliában, Görögországban, Olaszországban, Bulgáriában és Romániában azonban csak kevesebb mint kétharmada használt internetet.

Azoknak a személyeknek az aránya, akik még soha nem használtak internetet, az EU-28 lakossága körében 2014-ben 18% volt, ami két százalékpontos csökkenést jelent az előző évhez képest, és jelentős csökkenésnek számít a 2009. évi 30%-os arányhoz viszonyítva. A digitális menetrendben kitűzött cél szerint 2015-re az EU-28 lakosságának legfeljebb 15%-ára lesz igaz, hogy még soha nem használta az internetet.

2014-ben a lakosság közel kétharmada (65%) internetezett napi szinten (lásd a 4. ábrát), és további 10% használta a világhálót legalább hetente egyszer (azonban nem napi rendszerességgel). A felhasználók 75%-a volt rendszeres internethasználó (azaz internetezett legalább egyszer hetente), ami azt jelenti, hogy a kitűzött időpontnál (2015) egy évvel korábban teljesült a digitális menetrend 75%-os célelőirányzata. Az uniós internethasználók körében az internetet napi szinten használók aránya 60%-tól (Románia), illetve 76%-tól (Cseh Köztársaság és Lengyelország) 90%-ig (Hollandia), 92%-ig (Luxemburg), illetve 94%-ig (Olaszország) terjed. Norvégia (93%) és Izland (95%) szintén arról számolt be, hogy az összes internethasználóra vetítve magas a napi rendszerességgel internetezők aránya.

Az 5. ábra a mobil internethasználatot (azaz az otthonon és a munkahelyen kívüli, hordozható számítógépen vagy kézi készüléken létesített mobil vagy vezeték nélküli kapcsolaton keresztül való internetezést) elemzi. Az ábra a 2012. évi adatokat hasonlítja össze a 2014. évi adatokkal: az előbbi évben az EU-28 területén a 16 és 74 év közötti lakosság 36%-a használt mobil eszközt az internetre való kapcsolódáshoz, 2014-ben azonban ez az arány elérte az 51%-ot. A két leggyakoribb mobil internetes eszköztípus egyrészt a mobil- és okostelefon, másrészt a laptop, notebook, netbook és táblagép volt. 2014-ben a legnagyobb arányú mobil internethasználatról Svédország, Dánia és az Egyesült Királyság számolt be: ezekben a tagállamokban a 16–74 éves lakosság mintegy háromnegyede használta az internetet otthonától és munkahelyétől távol. Összehasonlításképpen ugyanez az arány Bulgáriában, Romániában és Olaszországban csak egynegyed körül alakult.

Az EU-28 területén 2014-ben a közösségi oldalak használata jelentette az egyik leggyakoribb online tevékenységet. A 16–74 éves lakosság közel fele (46%) használta az internetet közösségi hálózatok (például a Facebook vagy a Twitter) böngészésére.

Dániában, Svédországban, Magyarországon, Luxemburgban és az Egyesült Királyságban, valamint Izlandon és Norvégiában tíz emberből hat látogatta a közösségi oldalakat, és Hollandiában is csak kevéssel maradt el ettől az arány (59%). A lista végén négy olyan uniós tagállam (Franciaország, Lengyelország, Olaszország és Románia) áll, ahol tíz emberből kevesebb mint négy használ közösségi médiát, és hasonló helyzet állt fenn Törökországban is.

Felhőalapú számítástechnika használata fájlok mentésére és megosztására

A felhőalapú számítástechnikán alapuló szolgáltatások segítségével a felhasználók az interneten működő szerveren tárolhatják fájljaikat és használhatják szoftvereiket. A felhőalapú szolgáltatások viszonylag újabb jelenségnek számítanak, mint a közösségi, zenehallgató vagy filmnéző alkalmazások. A felhőalapú szolgáltatások használatának felmérése során az egyik fő nehézséget az jelenti, hogy egyértelműen el kell különíteni azt az egyéb online szolgáltatások igénybevételétől. A 7. ábra két olyan mutatót ismertet, amelyek segítségével mérhető a felhőalapú szolgáltatások fájlok mentésére és megosztására való (magánszemélyek általi) igénybevétele. 2014-ben az EU-28 minden ötödik 16–74 éves lakosa (21%) használt internetes tárhelyet fájlok mentésére, azaz vett igénybe felhőalapú szolgáltatást. Hollandiában, Svédországban, Luxemburgban, az Egyesült Királyságban és Dániában a lakosság több mint egyharmada használt internetes tárhelyet fájlok mentésére, míg Litvániában, Lengyelországban és Romániában csak a lakosság kevesebb mint egytizede használta az internetet erre a célra.

A részletesebb elemzési eredmények arra mutatnak, hogy az egyéb elektronikus fájlmegosztási módokhoz képest az internetes tárhelyek használata kevésbé volt népszerű (lásd az internetes és felhőalapú szolgáltatásokról szóló cikket). Míg 2014-ben az EU-28 lakosságának 15%-a használt internetes tárhelyet fájlok megosztására, nagyobb volt azoknak az aránya, akik ezt e-mail alkalmazások (44%), pendrive, DVD vagy Bluetooth (30%), illetve személyes weboldalak és közösségi oldalak (28%) útján oldották meg. A felhőtechnológiát használók többsége nagyra értékelte, hogy a fájlok számos eszközről és helyről könnyen hozzáférhetők. A lakosság nagy része – az internethasználókat is beleértve – azonban még nem fedezte fel a felhőalapú szolgáltatásokat. Azok az internethasználók, akik tudtak a felhőalapú szolgáltatások létezéséről, főként adatbiztonsági és adatvédelmi aggályok miatt tartózkodtak e szolgáltatások igénybevételétől.

Áruk és szolgáltatások rendelése

Az EU-28 tagállamaiban 2014-ben 50%-ra nőtt azoknak a 16–74 éves magánszemélyeknek az aránya, akik termékeket vagy szolgáltatásokat rendeltek magáncélú felhasználásra az interneten keresztül: ez 2012-höz képest 6 százalékpontos emelkedést jelent (lásd a 8. ábrát). Ez azt jelenti, hogy egy évvel korábban teljesült a digitális menetrend azon célkitűzése, amely szerint 2015-ig az interneten vásároló lakosság arányának el kell érnie az 50%-ot. Az Egyesült Királyságban, Dániában, Svédországban, Luxemburgban, Hollandiában, Németországban és Finnországban a lakosság több mint kétharmada rendelt árut vagy szolgáltatást az interneten, míg ez az arány Olaszországban és Bulgáriában csak egyötöd, Romániában pedig egytized körül alakult. Százalékpontban kifejezve 2012 és 2014 között Észtországban figyelték meg a legnagyobb mértékű növekedést: itt a 2012. évi 23%-ról 2014-re 49%-ra, azaz 26 százalékponttal nőtt az interneten rendelők aránya. Az uniós tagállamok közül a második legnagyobb növekedést a Cseh Köztársaság jelentette (11 százalékpont); ezenkívül Izland is tizenkét százalékpontos növekedésről számolt be.

Adatforrások és adatok rendelkezésre állása

A statisztikusok számára komoly kihívást jelentenek az internet, valamint az információs és kommunikációs technológiák más új felhasználási módjai terén megfigyelhető gyors technológiai változások. Mivel e területen jelentős fejlődés tapasztalható, a statisztikai eszközöket folyamatosan hozzá kell igazítani az adatok iránti új igényekhez. Az Eurostat évente újraértékeli a vonatkozó statisztikákat annak érdekében, hogy azok jobban igazodjanak a felhasználói igényekhez, és lépést tartsanak a gyors ütemű technológiai változásokkal.

Ezt a megközelítést tükrözi az Eurostat által a háztartások és magánszemélyek IKT-használatáról készített felmérés is. Az éves felmérés célja az IKT által ösztönzött fejlődés értékelése: ennek érdekében az Eurostat nyomon követi az alapvető változók időbeli alakulását, és egyes szempontokról mélyreható statikus elemzést is készít. A felmérés kezdetben a hozzáféréssel és a kapcsolódással összefüggő kérdésekre összpontosított, tárgyköre azonban később számos különböző területtel (például e-kormányzat és e-kereskedelem), valamint társadalmi-gazdasági elemzéssel (például regionális eltérések, nemek és életkor szerinti megoszlás, oktatásbeli különbségek, az egyének foglalkoztatási helyzete) bővült. A felmérés tárgyköre a különböző technológiák tekintetében is bővült, így felöleli az új termékcsoportokat és a kommunikációs technológiák végfelhasználókhoz való eljuttatásának új módjait is.

Hatókör és meghatározások

A háztartásokra vonatkozó felmérés hatóköre azokra a háztartásokra terjedt ki, amelyeknek legalább egy tagja a 16–74 éves korcsoportba tartozik. A háztartások internet-hozzáférése azon háztartások százalékos arányát fejezi ki, amelyek rendelkeznek internet-hozzáféréssel abból a célból, hogy a háztartás bármely tagja otthon igény szerint (akár egyszerű elektronikus levelezésre) használhassa az internetet.

Az internethasználók a meghatározás szerint olyan 16–74 év közötti személyek, akik a felmérést megelőző három hónapban interneteztek. A rendszeres internethasználók olyan személyek, akik a felmérést megelőző három hónapban átlagosan hetente legalább egyszer interneteztek.

A felmérés bázisidőszaka 2014 első negyedéve, az adatgyűjtési időszak pedig a legtöbb országban 2014 második negyedéve volt. A 2012. és 2014. évi felmérés tartalmazott egy-egy különleges modult is, amelynek témája utóbbi esetében a felhőalapú számítástechnika, előbbi esetében pedig a mobil internethasználat volt.

Az internetezéshez leggyakrabban használt vezetékes technológiák a széles sávú és a hagyományos vagy ISDN rendszerű telefonvonalon keresztüli betárcsázós hozzáférés kategóriájába sorolhatók. A széles sávú hozzáférés kategóriájába tartozik a digitális előfizetői vonal (DSL), amely nagysebességű adatátvitelre szolgáló technológiát alkalmaz. A széles sávú vonalak a meghatározás szerint az ISDN-nél nagyobb, legalább 144 kbit/s sebességgel rendelkeznek. Az otthoni internethasználat esetében a legnépszerűbb eszközök az asztali és a hordozható számítógépek.

A mobil internethasználat a meghatározás szerint az otthonon és a munkahelyen kívüli internetezést jelenti, amely során hordozható számítógép vagy kézi készülék segítségével csatlakoznak az internetre valamely mobiltelefon-hálózat vagy vezeték nélküli kapcsolat igénybevételével.

A felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások internetes tárhelyet kínálnak fájlok mentésére, illetve adott esetben lehetővé teszik a feltöltött fájlok megosztását vagy szerkesztését is. A háztartásokon belüli és magánszemélyek általi IKT-használatról végzett felmérés vizsgálta a felhőalapú szolgáltatások magáncélra történő felhasználását is.

A magánszemélyek által rendelt áruk és szolgáltatások körébe tartozik (a felmérést megelőző 12 hónap tekintetében) a visszaigazolt szállás- vagy útfoglalás, pénzügyi befektetések vásárlása, távközlési szolgáltatások igénybevétele, videojátékok és hasonló szoftverek használata, valamint a közvetlenül fizetett, interneten keresztül igénybe vehető információs szolgáltatások. Nem tartoznak ide az interneten keresztül ingyenesen megszerezhető áruk és szolgáltatások, valamint a manuálisan gépelt e-mailben, SMS-ben és MMS-ben leadott rendelések.

Háttér

Az internet-hozzáférésre és az internethasználatra vonatkozó felmérések jelentős szerepet tulajdonítanak a széles sávú technológiáknak, mivel azok lehetővé teszik, hogy a felhasználók nagy mennyiségű adatot rövid idő alatt továbbítsanak úgy, hogy emellett nyitva tartják a hozzáférést biztosító vonalakat. A széles sáv elterjedtsége kulcsfontosságú mutató az IKT-val kapcsolatos politikák kialakítása szempontjából. A széles sávú internetelérés általános elterjedtsége központi jelentőséggel bír az interneten keresztül nyújtott fejlett szolgáltatások, például az e-kereskedelem, az e-kormányzat vagy az elektronikus távoktatás fejlődése szempontjából. A széles sávú technológia leggyakoribb formája továbbra is a digitális előfizetői vonal (DSL), ugyanakkor egyre terjednek az olyan alternatív megoldások, mint például a kábel, a műhold, az optikai szál és a vezeték nélküli helyi hurok.

Az Európai Bizottság 2010 májusában elfogadta az európai digitális menetrendről szóló közleményt (COM(2010) 245 végleges), amely a virágzó digitális gazdaság 2020-ig való megteremtésére irányuló stratégiát tartalmazza. A digitális menetrend az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia hét kiemelt kezdeményezésének egyike. A közlemény felvázolja az ahhoz szükséges szakpolitikákat és intézkedéseket, hogy a társadalom és a gazdaság minden szegmense a lehető legnagyobb mértékben kiaknázhassa a digitális korszak előnyeit. A menetrend a következő hét kiemelt cselekvési területre összpontosít: az egységes digitális piac létrehozása, az átjárhatóság fokozása, az internet iránti bizalomnak és az internet biztonságosságának növelése, jóval gyorsabb internet-hozzáférés biztosítása, a kutatási-fejlesztési beruházások ösztönzése, a digitális jártasság, a digitális készségek és a digitális inklúzió javítása, valamint információs és kommunikációs technológiák alkalmazása olyan társadalmi kihívások leküzdése érdekében, mint például az éghajlatváltozás és a népesség elöregedése.

Az Európai Bizottság 2012-ben elfogadta „A számítási felhőben rejlő potenciál felszabadítása Európában” című közleményt (COM(2012) 529). Az Unió szélesebb körű politikai érdeke azt diktálja, hogy a gazdaság összes területén lehetővé kell tenni és meg kell könnyíteni a felhőalapú számítástechnika elfogadásának felgyorsítását. A felhőalapú számítástechnika egyike azoknak a stratégiai fontosságú digitális technológiáknak, amelyek a vélekedések szerint nagymértékben elősegíthetik a termelékenység és a szolgáltatásnyújtás javítását.

2015 májusában az Európai Bizottság elfogadta a „Digitális egységes piaci stratégia” című közleményt (COM(2015) 192), és e stratégiát kiemelt prioritásai között tartja számon. A stratégia a következő három területre terjed ki:

jobb online hozzáférés biztosítása a termékekhez és szolgáltatásokhoz Európa-szerte;
optimális környezet tervezése a digitális hálózatok és szolgáltatások fejlesztéséhez;
annak biztosítása, hogy az európai gazdaság és ipar teljes mértékben kihasználja a digitális gazdaságnak mint a növekedés potenciális hajtóerejének az előnyeit.