Archive:A földgázárakra vonatkozó statisztika
2020. májusban kivonatolt adatok.
A cikk frissítésének tervezett ideje: 2021. augusztus.
This Statistics Explained article has been archived on 11 December 2020.
Highlights
Az EU-n belül a háztartási fogyasztók Svédországban fizették a legmagasabb, Romániában pedig a legalacsonyabb árat a földgázért 2019 második félévében (0,12 euró/kWh, illetve 0,03 euró/kWh).
Az EU-n belül a nem háztartási fogyasztók Finnországban fizették a legmagasabb, Belgiumban pedig a legalacsonyabb árat a földgázért 2019 második félévében (0,06 euró/kWh, illetve 0,02 euró/kWh).
Háztartási földgázárak (adóval együtt), 2019 második féléve
Ez a cikk bemutatja az Európai Unióban a háztartási és a nem háztartási fogyasztók által fizetett földgázárak alakulását. Áradatokat tartalmaz emellett az Egyesült Királyságról; Szerbiáról, Törökországról; Bosznia-Hercegovináról; valamint Moldováról és Grúziáról is.
Az EU-ban az energia ára különböző keresleti és kínálati feltételektől függ, többek között a geopolitikai helyzettől, a nemzeti energiaszerkezettől, az import diverzifikációjától, a hálózati költségektől, a környezetvédelmi költségektől, a szélsőséges időjárási körülményektől, illetve a jövedéki és más adók szintjétől. Megjegyezzük, hogy az ebben a cikkben bemutatott árak a háztartási fogyasztók esetében magukban foglalják az adókat és a díjakat, beleértve a hozzáadottérték-adót (héa) is, a nem háztartási fogyasztók esetében azonban nem tartalmazzák a visszaigényelhető adókat és díjakat, így a héát sem.
Full article
Háztartási földgázárak
A földgázárak Svédországban, Spanyolországban és Hollandiában a legmagasabbak
A háztartási fogyasztók (e cikk alkalmazásában az évi 20 gigajoule [GJ] és 200 GJ fogyasztású közepes fogyasztók) számára 2019 második félévében a földgázárak az EU-tagállamok közül Svédországban, Spanyolországban és Hollandiában voltak a legmagasabbak (lásd az 1. ábrát), Romániában, Magyarországon és Lettországban pedig a legalacsonyabbak. Svédországban a háztartásoknak több mint három és félszer annyit (kilowattóránként 0,1167 eurót) kellett fizetniük a földgázért, mint Romániában (0,0332 euró/kWh).
.png)
Az EU-27 átlagára – a háztartások földgázfogyasztására vonatkozó legfrissebb adatok (2018) felhasználásával nyert súlyozott átlag – 0,0720 euró/kWh volt.
Az EU-27 területén a háztartási földgázárak alakulását 2008 első félévétől a 2. ábra mutatja be. Ezek az árak az egyes évek második félévében általában magasabbak. Ez a szezonális hatások miatt van így. Összességében az EU-27 területén a teljes földgázárak a 2009 második félévében mért 0,0558 euró/kWh értékű mélyponttól a 2013 második félévében mért 0,0746 euró/kWh értékű csúcspontig felfelé ívelő tendenciát mutattak. Ezt követően 2013-tól 2017-ig csökkenés, 2018-tól mostanáig pedig ismét növekedés volt megfigyelhető. Annak ellenére, hogy az első félévi árak általában alacsonyabbak a második félévi áraknál, az adók nélküli 2019. második félévi árak elmaradnak az inflációval kiigazított, adók nélküli 2008. első félévi áraktól. Ha azonban az adókat is figyelembe vesszük, a csökkenés kevésbé hangsúlyos, mert az árak adótartalma 2008 és 2019 között 25%-ról 31%-ra nőtt.
.png)
(euró/kWh)
Forrás: Eurostat (nrg_pc_202)
Az adók és a díjak nagysága rendkívül eltérő tagállamonként
A 3. ábra szemlélteti a háztartási fogyasztók által fizetett teljes kiskereskedelmi földgázárban az adó- és díjtartalom hányadát. A relatív adótartalom 2019 második félévében Görögországban volt a legkisebb (7,8%), ahol az alapárra alacsony héa rakódik. A legmagasabb adót Dániában alkalmazták, ahol a fogyasztói ár 60,2%-a adó és díj volt, és ugyanez az arány Hollandiában is meghaladta az 50%-ot (54,0%). Az EU-27 összességét tekintve a héa a teljes ár 16,4%-át teszi ki. Legkevésbé Görögországban érezteti hatását (5,5%), a legnagyobb mértékben pedig Magyarországon (21,3%).
.png)
(%)
Forrás: Eurostat (nrg_pc_202)
A legnagyobb növekedés a háztartási földgázárakban Bulgáriában, Lettországban és Észtországban következett be
A 4. ábra a háztartási fogyasztók nemzeti pénznemben kifejezett, az összes adót (köztük a héát is) tartalmazó földgázáraiban 2018 második félévétől 2019 második félévéig bekövetkezett változást mutatja. A vizsgált időszak alatt ezek az árak az adatot szolgáltató 24 EU-tagállam közül 13-ban csökkentek. Cipruson, Máltán és Finnországban a háztartási szektor nem fogyaszt földgázt. A legnagyobb csökkenés Lettországban (–22,0%), Dániában (–15,5%) és Görögországban (–10,2%) következett be. A háztartási földgáz fogyasztói ára 2018 második féléve és 2019 második féléve között 11 tagállamban nőtt, a legnagyobb mértékben Spanyolországban (16,7%), Horvátországban (12,9%) és Hollandiában (12,1%).
.png)
(%)
Forrás: Eurostat (nrg_pc_202)
A nem háztartási fogyasztók által fizetett földgázárak
A nem háztartási fogyasztók által fizetett földgázárak Finnországban és Svédországban voltak a legmagasabbak
A nem háztartási fogyasztók (e cikk alkalmazásában az évi 10 000 GJ és 100 000 GJ közötti fogyasztású közepes fogyasztók) számára 2019 második félévében a földgázárak az EU-tagállamok közül Finnországban (0,0555 euró/kWh), Franciaországban (0,0368 euró/kWh) és Svédországban (0,0357 euró/kWh) voltak a legmagasabbak, Belgiumban (0,0228 euró/kWh) pedig a legalacsonyabbak (lásd az 5. ábrát). Finnországban a földgáz 51%-kal volt drágább, mint a rangsorban második Franciaországban.
Az EU-27 átlagára – a nem háztartási fogyasztók földgázfogyasztására vonatkozó legfrissebb adatok (2018) felhasználásával nyert súlyozott átlag – 0,0308 euró/kWh volt.
.png)
(euró/kWh)
Forrás: Eurostat (nrg_pc_203)
Az EU-27-ban a nem háztartási fogyasztók által fizetett földgázárak alakulását 2008 első félévétől a 6. ábra mutatja be. Ezek az árak azonos tendenciát követnek, mint a háztartási fogyasztók esetében (lásd a 2. ábrát), de a szezonális hatás nélkül. A nem háztartási fogyasztók által fizetett teljes földgázár 2009 második félévében 0,031 euró/kWh-ra csökkent, majd ezt követően minden félévben nőtt, végül pedig 2013 első félévében 0,042 euró/kWh értéken tetőzött. Ezután a földgázár minden félévben csökkent, és 2017 második félévére 0,029 eurót ért el. A legutóbbi adatok 2018 első féléve óta jelentős árnövekedést mutatnak, kivéve a legutóbbi adatszolgáltatási időszakot. Az adótartalom a 2008-as mintegy 7%-ról 2019-ig körülbelül 13%-ra nőtt. Az általános inflációhoz hasonlítva a 2019. második félévi ár jóval (26%-kal) alacsonyabb, mint az inflációval kiigazított 2008. első félévi ár.
.png)
(euró/kWh)
Forrás: Eurostat (nrg_pc_203)
A 7. ábra bemutatja a nem háztartási fogyasztók által fizetett teljes földgázáron belül a nem visszaigényelhető adók és díjak arányát. A nem háztartási fogyasztók által fizetett földgázár adótartalma 2019 első félévében Luxemburgban (0,7%), valamint Romániában és Portugáliában (mindkettő 2,2%) volt a legkisebb, míg a legnagyobb adótartalmat Finnország (33,5%), Dánia (31,5%) és Hollandia (25,0%) jegyezhette fel.
.png)
(%)
Forrás: Eurostat (nrg_pc_203)
A nem háztartási fogyasztók által fizetett földgázárak alakulása
A 8. ábra a nem háztartási fogyasztók által fizetett, nemzeti pénznemben kifejezett, az összes nem visszaigényelhető adót és díjat tartalmazó földgázárakban 2018 második félévétől 2019 második félévéig bekövetkezett változást mutatja. Ezek az árak az adatot szolgáltató 25 EU-tagállam közül 15-ben csökkentek. Cipruson és Máltán a nem háztartási szektor nem fogyaszt földgázt. A csökkenés Litvániában volt a legnagyobb mértékű (28,9%), mögötte a sorban Svédország (23,6%) és Dánia (21,3%) következett. Ezzel szemben a nem háztartási fogyasztók által fizetett földgázárak jelentős mértékben nőttek Szlovákiában (15,9%), Romániában (14,3%) és Lengyelországban (7,8%).
.png)
(%)
Forrás: Eurostat (nrg_pc_203)
A táblázatok és az ábrák forrásadatai (MS Excel)
Natural gas price statistics tables and graphs (angol nyelven)
Adatforrások
A háztartási fogyasztók meghatározása
Ebben a cikkben háztartási fogyasztó alatt a csak a vezetékes földgázt figyelembe véve évi 5555 kWh és 55 555 kWh (20 gigajoule [GJ] és 200 GJ) közötti fogyasztású közepes háztartási fogyasztói csoportot értjük. Minden számadat kiskereskedelmi fogyasztói ár, és tartalmazza az adókat és a díjakat, köztük a héát is. Cipruson, Máltán és Finnországban a háztartási szektor nem fogyaszt földgázt.
A nem háztartási fogyasztók meghatározása
Ebben a cikkben nem háztartási fogyasztó alatt az évi 2778 GWh és 27 778 GWh (10 000 GJ és 100 000 GJ) közötti fogyasztású közepes nem háztartási fogyasztói csoportot értjük. Az árak a földgáz alapárát jelentik, és tartalmaznak minden nem visszaigényelhető adót és díjat. Cipruson és Máltán a nem háztartási szektor nem fogyaszt földgázt. Az adatokban nem szerepel a vegyi eljárásokhoz, valamint a villamosenergia-termeléshez és/vagy a kapcsolt energiatermeléshez felhasznált földgázmennyiség.
Módszertan
A 2018. és a 2019. évi árak összehasonlítása nemzeti pénznemben történt annak érdekében, hogy kizárjuk a nemzeti valuta és az euró átváltási árfolyamában bekövetkezett változások hatását.
A nemzeti pénznemben megadott árakat az árak tárgyidőszakában érvényes átlagos átváltási árfolyam segítségével számítottuk át euróra.
A szezonális hatások elkerülése érdekében az árakat minden esetben csak azonos félévhez tartozó árakkal (az előző év vagy évek azonos időszakában érvényes árakkal) hasonlítjuk össze.
2016-ban hatályba lépett az (EU) 2016/1952 rendelet, amely meghatározza a háztartási és a nem háztartási fogyasztók által fizetett földgázárakkal kapcsolatos adatok gyűjtésére és terjesztésére vonatkozó kötelezettség tartalmát. A nem háztartási fogyasztók 2016-ig ipari fogyasztókként szerepeltek a statisztikákban, de az adatszolgáltató hatóságoknak lehetőségük volt arra, hogy más nem háztartási jellegű fogyasztókat is szerepeltessenek az adatközlésben. Az (EU) 2016/1952 rendelet bevezetésével a fogalommeghatározás ipariról nem háztartási fogyasztókra változott, ami biztosította, hogy minden adatszolgáltató ország azonos módszertant kövessen. Az adatszolgáltató hatóságok a háztartási szektor áradatait 2017 januárjáig önkéntes alapon bocsátották az Eurostat rendelkezésére.
Az egyes szolgáltatók árai, illetve tarifarendszerei eltérnek egymástól. A fizetendő árak származhatnak tárgyalás útján kötött szerződésekből, különösen a nagy nem háztartási fogyasztók esetében. Kisebb fogyasztók esetében rendszerint több szempont, köztük az elfogyasztott földgáz mennyisége alapján határozzák meg az árakat, és a díjak többsége valamilyen fix díjat is tartalmaz. Így a földgáznak nincs egyetlen általános ára. Ez a cikk az árak időbeli és az EU-tagállamok közötti összehasonlításához a háztartási és a nem háztartási fogyasztói csoportokra vonatkozó információkat mutatja be. A háztartási fogyasztók esetében a földgázárakat három éves fogyasztási sávra lebontva, míg a nem háztartási fogyasztók esetében hat különböző fogyasztási sávra lebontva adjuk meg.
Az összegyűjtött áradatok minden egyes évben a januártól júniusig (első félév), illetve a júliustól decemberig (második félév) terjedő hat hónapos időszakok átlagos árait foglalják magukban. Az árak tartalmazzák a földgáz alapárát, a szállítási és az elosztási díjakat, a mérőóra bérleti díját és az egyéb szolgáltatásokat. Az e cikkben ismertetett háztartási földgázárak tartalmazzák az adókat és a díjakat, köztük a nem adójellegű díjakat és a hozzáadottérték-adót (héa) is, mivel ez így rendszerint tükrözi a háztartási fogyasztók által fizetett teljes árat. Minthogy a nem háztartási fogyasztók rendszerint visszaigényelhetik a héát és néhány más adót, a nem háztartási fogyasztókra vonatkozó árakat a héa és más visszaigényelhető adók/díjak nélkül adjuk meg. A földgázárak egysége az euró/kilowattóra (euró/kWh).
Háttér
Egy ország energiaellátási stratégiájának kulcsfontosságú eleme az energiaellátás ára és megbízhatósága. A földgázárak kiemelten fontosak a nemzetközi versenyképesség szempontjából, mivel a földgáz jelentős hányadát képezheti az ipari és a szolgáltatásnyújtó vállalkozások teljes energiaköltségének. A világpiacon általában viszonylag egységes áron beszerezhető fosszilis tüzelőanyagok árával ellentétben az EU-tagállamokban a földgáz ára széles skálán változik.
Az Európai Unió az 1990-es évek második fele óta törekszik a villamosenergia- és a földgázpiacok liberalizálására. 2003-ban irányelveket fogadott el, amelyekben lefektette a villamos energia és a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokat. Határidőt szabott a piacok megnyitására és a szolgáltatóválasztás lehetővé tételére a fogyasztók számára: ez a lehetőség az üzleti fogyasztók előtt 2004. július 1. óta, az összes fogyasztó előtt (beleértve a háztartásokat is) pedig 2007. július 1. óta áll nyitva. Egyes EU-tagállamok felgyorsították a liberalizációs folyamatot, míg mások sokkal lassabban fogadták el a szükséges intézkedéseket. Továbbra is jelentős akadályok hátráltatják a belépést sok villamosenergia- és földgázpiacra, amit a még mindig (közel) monopolhelyzetben lévő szolgáltatók által uralt piacok száma mutat.
Az Európai Bizottság egy 2008-as, a megemelkedett olajárak támasztotta kihívással való szembenézésről szóló közleménye (COM(2008) 384) sürgette, hogy az Európai Unió hatékonyabban használja fel az energiát, és csökkentse függőségét a fosszilis tüzelőanyagoktól – és ebben az éghajlatváltozással és a megújuló energiával kapcsolatos kezdeményezéscsomagban meghatározott megközelítést kövesse.
Az Európai Parlament és a Tanács 2009 júliusában elfogadta a harmadik energiapiaci intézkedéscsomagot (két irányelv és három rendelet elfogadására irányuló jogalkotási javaslatot), amelynek célja azt volt, hogy valós és tényleges szolgáltatóválasztási lehetőséget, valamint előnyöket biztosítson a fogyasztóknak. Az egyik rendelet az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2011-ig történő létrehozásáról rendelkezett.
Az Európai Tanács 2013-ban felkérte a Bizottságot az európai energiaárak és energiaköltségek mélyreható elemzésére.
Az Európai Tanács felkérésére reagálva az Európai Bizottság 2014-ben mélyrehatóan elemezte az európai energiaárakat és energiaköltségeket, segítve ezáltal a szakpolitikai döntéshozókat az általános háttér, a megelőző időszakban bekövetkezett árnövekedések fogyasztókra gyakorolt hatásai és a szakpolitikai következmények jobb megértésében. Az energiaárakról és az energiaköltségekről készült első jelentés arról tanúskodott, hogy magas világpiaci árak mellett jelentős különbségek voltak megfigyelhetők az EU-tagállamokban érvényesülő árak között, és az energiaköltségek Európa számára jóval magasabbak voltak, mint nemzetközi kereskedelmi partnerei, különösen az Egyesült Államok számára. A hálózati díjakból származó árösszetevő, valamint az adók és díjak emelkedése miatt a kiskereskedelmi árak növekedése nagyobb mértékű volt, mint a nagykereskedelmi áraké. Az adatok nem kellő megalapozottsága miatt a jelentés azt az ajánlást fogalmazta meg, hogy javítani kell az energiaárakra vonatkozó adatok gyűjtésének részletességét, átláthatóságát és következetességét; a Bizottság által ennek nyomán előterjesztett jogalkotási javaslat elfogadásával született meg az (EU) 2016/1952 rendelet. Emellett arról is döntés született, hogy az energiaárakról és az energiaköltségekről kétévente újabb jelentéseket kell készíteni. Ennek alapján az Európai Bizottság 2016-ban és 2018-ban is adott közre ilyen tárgyú jelentést.
A földgáz- és a villamosenergia-árak fokozott átláthatósága elősegíti a tisztességes versenyt, mivel a fogyasztókat a különböző energiaforrások (kőolaj, szén, földgáz és megújuló energiaforrások) és a különböző szolgáltatók közötti választásra ösztönzi. Az árak és az árrendszerek lehető legszélesebb körben történő közzététele és terjesztése átláthatóbbá teszi az energiaárakat.
Direct access to
Kapcsolódó cikkek
Fő táblázatok
- Energy (t_nrg), lásd (angol nyelven):
- Energy Statistics - prices (t_nrg_price)
- Gas prices by type of user (ten00118)
Adatbázis
- Energy (nrg), lásd (angol nyelven):
- Energy Statistics - prices of natural gas and electricity (nrg_price)
- Energy Statistics - natural gas and electricity prices (from 2007 onwards) (nrg_pc)
- Energy Statistics - natural gas and electricity prices (until 2007) (nrg_pc_h)
Tematikus anyagok
- Energy (angol nyelven)
Módszertan
- Energy statistics — Natural gas prices for domestic and industrial consumers, price components (ESMS metadata file — nrg_pc_202_esms, angol nyelven)
Vizuális megjelenítés
- Az energiaárak vizuális megjelenítése (angol nyelven)
Külső hivatkozások
- Eurogas — Statistics (angol nyelven)
- Európai energiaügyi portál (angol nyelven)
- Európai Bizottság — Energia
- Heti kőolajpiaci jelentés (heti kiskereskedelmi árak — angol nyelven)
- Egységes földgáz- és villamosenergia-piaci eredményjelentés (angol nyelven)