Statistics Explained

Archive:Népességváltozás regionális szinten

This Statistics Explained article is outdated and has been archived - for recent articles on population see here.

2011. márciusi adatok. A legfrissebb adatok: További információk az Eurostat, Fő táblázatok és Adatbázis.
1. Térkép: Népsűrűség (egy km2-re jutó lakosok száma) NUTS 3 régiónként, 2008
Forrás: Eurostat (demo_r_d3dens)

E szócikk ismerteti az Európai Unióban (EU) tapasztalható, természetes népmozgalom vagy migráció okozta népességváltozások regionális jellegzetességeit. Jelenleg a migráció a fő befolyásoló tényező. A demográfiai trendek jelentős hatást gyakorolnak az uniós társadalmakra, a szakpolitikai területeken pedig hatalmas kihívásokat jelentenek. Ezért a részletes statisztikai információk alapvető fontosságúak a politikai döntéshozók és a polgárok számára egyaránt.

Főbb statisztikai eredmények

2. Térkép: Népességváltozás NUTS 3 régiónként, 2008 (1000 lakosonként)
Forrás: Eurostat (demo_r_gind3)
3. Térkép: Természetes népmozgalom NUTS 3 régiónként, 2008 (1000 lakosonként)
Forrás: Eurostat (reg_gind3) és (demo_gind)
4. Térkép: Nettó migráció (statisztikai kiigazítással) NUTS 3 régiónként, 2008 (1000 lakosonként)
Forrás: Eurostat (reg_gind3) és (demo_gind)
5. Térkép: Teljes termékenységi arányszám NUTS 2 régiónként, 2006–2008. évi átlag (egy nőre jutó élveszületések)
Forrás: Eurostat (demo_r_frate2)
6. Térkép: A születéskor várható élettartam férfiak esetében, NUTS 2 régiónként, 2006–2008. évi átlag (év)
Forrás: Eurostat (demo_r_mlifexp)
7. Térkép: A születéskor várható élettartam nők esetében, NUTS 2 régiónként, 2006–2008. évi átlag (év)
Forrás: Eurostat (demo_r_mlifexp)
8. Térkép: Az időskorú eltartottak aránya NUTS 2 régiónként, 2009. január 1. (%)
Forrás: Eurostat (demo_r_d2jan)

Népességszám és népsűrűség

Az Európai Unió 27 tagállamának 499,7 millió lakosa volt 2009. január 1-jén. Az EU-27 népsűrűsége 2008-ban megközelítőleg 116 fő/km2 volt.

Az 1. Térkép a 2008-as népsűrűséget ábrázolja. Általában az ország fővárosát magukba foglaló NUTS 3 régiók, valamint legtöbb esetben a környező régiók a legsűrűbben lakottak.

Paris NUTS 3 régiója messze a legsűrűbben lakott (21 022 fő/km2), utána következik Inner London West (10 094) és Inner London East (9 049). A népsűrűség meghaladja az 5 000 fő/km2-t csökkenő sorrendben a következő NUTS 3 régiókban: Hauts-de-Seine (Franciaország), Bucureşti (Románia), Bruxelles-Capitale/Brussel-Hoofdstad (Belgium), Seine-Saint-Denis és Val-de-Marne (Franciaország), Melilla (Spanyolország) és Basel-Stadt (Svájc).

A 2008-ban vizsgált területen a legkevésbé sűrűn lakott NUTS 3 szintű statisztikai régió Landsbyggd (Izland), amelynek népsűrűsége 1,2 fő/km2. Az EU-27 tagállamokban a legkevésbé sűrűn lakott NUTS 3 régió Guyane (Franciaország), amelynek népsűrűsége 2,7 fő/km2.

Népességváltozás 2008-ban

Az adott évben lezajlott népességváltozás a tárgyév január 1-jei népességszám és a következő év január 1-jei népességszám különbsége. A népességszám változása a születések és halálozások, valamint a be- és kivándorló személyek számára vezethető vissza. A népességváltozás ezért a következő két elemből áll: „természetes népmozgalom” (az élveszületések és a halálozások számának különbsége), valamint „nettó migráció és statisztikai kiigazítás” (lásd Adatforrások és adatok rendelkezésre állása fejezetet).

A 2., 3. és 4. Térkép a népességváltozás és e két elem 2008-as adatait mutatja NUTS 3 régiónként. Az összehasonlíthatóság érdekében a népességváltozás és két eleme 1000 lakosra vonatkozó nyers arányszámként, vagyis a régió átlagos népességszámához viszonyítva szerepel (lásd Adatforrások és adatok rendelkezésre állása fejezetet).

A térképek ábrázolják, hogyan alakul a népesség változása régiónként, helyenként növekedést, helyenként csökkenést mutatva (2. Térkép) a pozitív vagy negatív természetes népmozgalom (3. térkép), valamint a pozitív vagy negatív nettó migráció és statisztikai kiigazítás (4. Térkép) miatt.

A 27 tagú EU-ban jelenleg tapasztalható demográfiai helyzet folyamatos növekedést mutat, amely 1960 óta töretlenül tart. Az EU-27 népessége 2008-ban 1 000 lakosonként 4,1 fővel nőtt, köszönhetően az 1 000 főre jutó 1,2-es természetes szaporodásnak (lásd Adatforrások és adatok rendelkezésre állása fejezetet), valamint az 1 000 főre jutó 2,9-es nettó migrációnak[1]. Az EU-27 teljes népessége ugyan növekedett 2008-ban, ez a népmozgalom azonban nem egyenletesen oszlott el a tagállamok között. 2008-ban a népesség 20 uniós tagállamban nőtt, míg a maradék hétben csökkent.

A népességfogyás elsősorban az északkeleti és keleti, valamint részben a délkeleti NUTS 3 régiókban volt tapasztalható. Az e tendenciával 2008-ban leginkább érintett régiók Bulgáriában, Németországban, Magyarországon, Romániában, Lengyelországban, Észtországban, Lettországban, Litvániában és Horvátországban találhatóak, ahol a legtöbb NUTS 3 régióban a népesség a többi régióban tapasztalható népességszaporodást meghaladó mértékben fogyott. Egyértelmű népességfogyás figyelhető meg Svédország északi részein, Finnország Itä-Suomi régiójában, számos görög és portugál régióban, valamint Törökország több régiójában is. Másrészről a népesség nőtt Cipruson, Luxemburgban és Máltán, valamint Montenegróban, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban és jelentősebb mértékben Törökországban.

Az Európai Unió szinte valamennyi nyugati és délnyugati régiójában szaporodott a népesség 2008 során. Ez különösen szembetűnő Írországban, az Egyesült Királyság szinte minden régiójában, Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban (ideértve a francia tengerentúli megyéket is), valamint az atlanti-óceáni spanyol és portugál szigeteken. Pozitív népmozgalomról számolt be Ausztria, Svájc, Belgium, Luxemburg és Hollandia is.

A 2. Térkép által nyújtott kép tovább pontosítható a népességváltozás két elemének, vagyis a természetes népmozgalomnak és a nettó migrációnak[2] az elemzésével.

A 3. Térkép alapján megállapítható, hogy a halálozások száma 2008-ban számos uniós régióban meghaladta a születések számát. Az ebből fakadó negatív természetes népmozgalom gyakori, és az uniós régiók közel felét érinti. Pozitív természetes népmozgalom figyelhető meg Írországban, az Egyesült Királyság középső területein, Franciaország legtöbb régiójában, Belgiumban, Luxemburgban, Hollandiában, Svájcban, Izlandon, Liechtensteinben, Dániában, valamint Norvégia legtöbb régiójában. Az élveszületések száma 2008-ban e régiók mindegyikében meghaladta a halálozások számát.

Németország legtöbb régiójában, Magyarországon, Horvátországban, Romániában és Bulgáriában, északon a balti tagállamokban, valamint délen Görögországban és Olaszországban azonban a halálozások száma felülmúlta a születések számát. A többi ország kiegyensúlyozottabb átfogó képet mutatott.

A természetes szaporodás lassulásának egyik fő oka, hogy az Unió lakosai a korábbinál kevesebb gyermeket vállalnak. Összesítve az Európai Uniót jelenleg alkotó 27 tagállamban a teljes termékenységi arányszám az 1960-as évek elején mért, egy nőre jutó 2,5 élveszületésről a 2006–2008-as periódusra 1,6-ra csökkent (a teljes termékenységi arányszám meghatározását lásd Az adatok forrásai és rendelkezésre állása fejezetben).

Tagállami szinten a 2006–2008-as időszakban a teljes termékenységi arányszám 27 tagállamból 17-ben nem érte el az egy nőre jutó 1,5 gyermeket. Napjainkban a világ fejlett részein az egy nőre jutó 2,1 élveszületés az a teljes termékenységi arányszám, amely megfelel a reprodukciós rátának, vagyis annak a szintnek, amelyen a népesség ki- és bevándorlás nélkül hosszú távon stabil maradna. 2006 és 2008 között gyakorlatilag a teljes Európai Unió, az EFTA, valamint Törökország és Izland kivételével a tagjelölt országok még nem érték el a reprodukciós rátát.

Az 5. Térkép mutatja a teljes termékenységi arányszám eltéréseit NUTS 2 régiónként. Az ezen elemzés tárgyát képező 317 NUTS 2 régió körében a teljes termékenységi arányszám a 2006–2008-as időszakban átlagosan az egy nőre jutó egy gyermektől (Asturias, Spanyolország) a 3,7 gyermekig (Guyane francia tengerentúli megye) terjedt.

A születéskor várható élettartam az elmúlt 50 évben megközelítőleg 10 évvel nőtt a javuló társadalmi-gazdasági és környezeti körülményeknek, valamint a fejlettebb orvosi ellátásnak és gondozásnak köszönhetően.

A 6. és a 7. Térkép képet ad a 2006–2008-as időszakban a férfiak és a nők születéskor várható átlagos élettartamáról az egyes NUTS 2 régiók esetében. A két Térkép a férfiak és a nők várható élettartamának ábrázolásához használt azonos színpalettának köszönhetően közvetlenül összehasonlítható.

A nők valamennyi régióban tovább élnek, mint a férfiak. AZ EU-27 szintjén a születéskor várható élettartam átlaga 82,2 év a nők és 76,1 év a férfiak esetében, így a nemek közötti különbség 6,1 év.

A regionális adatok jelentős eltérésekre mutattak rá a nők és a férfiak legalacsonyabb és legmagasabb értékei között. A legalacsonyabb érték nők esetében 76,0 év (Románia Vest és Nord-Vest régiói és Bulgária Yugoiztochen és Severozapaden régiói), férfiak esetében pedig 65,5 év volt (Litvánia). A születéskor várható legmagasabb élettartam nők esetében 86,0 év, férfiak esetében pedig 80,2 év volt, mindkét értéket Svájc Ticino régiójában jegyezték fel.

A 6. Térkép alapján megállapítható, hogy főként az EU-27 keleti részén, vagyis a balti államok, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Montenegró valamennyi régiójában, továbbá a Cseh Köztársaság, Portugália és Horvátország néhány régiójában a férfiak születéskor várható élettartama legfeljebb 74 év, míg a finnországi Åland és a svájci Ticino régióban a 80 évet is meghaladja. A 7. Térkép a nők születéskor várható élettartamának regionális eloszlását ábrázolja, amely legfeljebb 78 év elsősorban Európa keleti részein, vagyis Lettország, Litvánia, Románia, Bulgária, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Montenegró összes régiójában, valamint Magyarország legtöbb régiójában. Ez az érték meghaladja a 84 évet Spanyolország, Franciaország és Olaszország számos régiójában, Ausztria Salzburg régiójában, továbbá Svájcban és Liechtensteinben.

A nemek közötti különbség Finnország Åland régiójában volt a legkisebb, 3,4 év, míg Litvániában volt a legnagyobb, 11,8 év.

A népességváltozást befolyásoló harmadik tényező (a termékenység és a halálozás után) a nettó migráció. Mivel számos uniós tagállam jelenleg a demográfiai fejlődésnek azon a pontján tart, ahol a természetes népmozgalom közel kiegyenlített vagy negatív, ezért a nettó migráció egyre nagyobb jelentőséggel bír a népességszám fenntartásának szempontjából. A migráció továbbá közvetetten hozzájárul a természetes szaporodáshoz, amennyiben a bevándorlók gyermeket vállalnak. A bevándorlók emellett rendszerint fiatalabbak, és még nem abban a korban vannak, amikor már nagyobb a halálozás valószínűsége.

A 4. Térképen látható az EU-27, az EFTA és a tagjelölt országok NUTS 3 régióiban 2008-ban mért nettó migráció (statisztikai kiigazítással).

Az EU-27 egyes régióiban a negatív természetes népmozgalmat ellensúlyozza a pozitív nettó migráció. E jelenség Görögország Kerkyra és Ioannina régióiban, Olaszország északi és középső régióiban, valamint Magyarország Pest, Lettország Pieriga, Spanyolország La Palma, Ausztria Wiener Umland/Nordteil és Franciaország Landes régiójában a legszembetűnőbb. Ennek ellenkezője, vagyis amikor a pozitív természetes népmozgalmat semlegesíti a negatív nettó migráció, sokkal ritkábban fordul elő, de megfigyelhető Lengyelország Miasto Poznań és Miasto Kraków, Ausztria Osttirol és Lungau, Franciaország Ardennes, valamint Németország Würzburg Landkreis és Mainz Kreisfreie Stadt régiójában.

A 4. Térképen négy olyan, több országra kiterjedő térség azonosítható, ahol a kivándorlók száma meghaladja a bevándorlókét (negatív nettó migráció):

  • a skandináv országok, ideértve Izlandot, Norvégia és Svédország északi, valamint Finnország nyugati és keleti régióit;
  • Északnyugat- és Közép-Európa, ideértve Írország, az Egyesült Királyság, Hollandia néhány régióját, Németország legtöbb régióját, Franciaország északkeleti régióit, valamint Ausztria déli régióit;
  • Kelet-Európa, ideértve Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság legtöbb régióját;
  • Dél-Európa, ideértve Portugália legtöbb régióját, Spanyolország néhány régióját, Dél-Olaszországot, Görögországot, valamint Horvátország több régióját.

Franciaország tengerentúli megyéi közül Guadeloupe-on és Martinique-on is negatív nettó migráció volt megfigyelhető.

Egyes régiókban a népességváltozás két eleme (a természetes népmozgalom és a nettó migráció) azonos irányba változott.

Luxemburgban, Máltán, Cipruson, Liechtensteinben és Montenegróban, valamint Írország, Belgium, Hollandia, Spanyolország, Szlovénia és Norvégia legtöbb régiójában a pozitív természetes népmozgalmat szintén pozitív nettó migráció kísérte, így a népesség e régiókban halmozottan növekedett.

Ezzel szemben Németország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Magyarország, Románia, Bulgária, Horvátország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság számos NUTS 3 régiójában a népmozgalom mindkét eleme negatív irányba változott. Ez a halmozott csökkenés 2008-ban jelentős népességfogyáshoz vezetett.

Az ország fővárosát is magukban foglaló NUTS 3 régiók[3] nettó migrációjának elemzése alapján a következő megállapítások születtek:

Huszonnégy régió népessége nőtt a pozitív természetes népmozgalom és a kiemelkedően pozitív nettó migráció együttes hatásának köszönhetően. Ez a tendencia a skandináv országok fővárosi régióiban (Oslo Norvégiában, Höfudborgarsvædi Izlandon, Stockholms län Svédországban, Byen København Dániában és Uusimaa Finnországban), Közép-Európában (Luxemburg, Arr. de Bruxelles-Capitale/Arr. van Brussel-Hoofdstad Belgiumban, Osrednjeslovenska Szlovéniában és Hlavní mesto Praha a Cseh Köztársaságban), valamint Spanyolország Madrid régiójában a legnyilvánvalóbb.

A pozitív nettó migráció ellensúlyozta a negatív természetes népmozgalmat a következő négy régióban: Budapest (Magyarország), Sofia (stolitsa, Bulgária), Bucureşti (Románia) és Vilniaus apskritis (Litvánia).

A negatív nettó migráció ellenére pozitív népességváltozás volt tapasztalható különösen a következő öt régióban: Inner London és Outer London (Egyesült Királyság), Dublin (Írország), Paris (Franciaország) és Grande Lisboa (Portugália).

Lettország Riga régiójában halmozott csökkenés volt megfigyelhető, amelynek oka a negatív természetes népmozgalom és a negatív nettó migráció együttese volt.

A népesség elöregedése: a jelenlegi helyzet

A születéskor várható élettartam jelentős és folyamatos növekedése az alacsony termékenységi rátával és a második világháborút követő demográfiai robbanás idején született generáció nyugdíjba vonulásával együtt a népesség elöregedéséhez vezetett. Az időskorú eltartottak aránya mutatja a munkaképes korú népesség és az időskorúak száma közötti kapcsolatot.

A 8. Térkép ábrázolja az időskorú eltartottak arányát az Európai Unió, az EFTA és a tagjelölt országok NUTS 2 régióiban. A teljes népesség 65. életévét betöltött részének aránya a munkaképes korú népességhez viszonyítva 25,6 % volt az EU-27 szintjén. Másképpen kifejezve 100 munkaképes korú személy 26 65. életévét betöltött személyt tartott el. Az időskorú eltartottak aránya 2009 elején 5,4 %-tól (Törökország Van régiója) 43,3 %-ig (Olaszország Liguria régiója) terjedt.

Az időskorú eltartottak aránya 68 régióban haladta meg a 30 %-ot, elsősorban a következőkben:

  • Skandináv országok, Svédország és Finnország régiói;
  • Északnyugat-, valamint Közép- és Kelet-Európa, ideértve az Egyesült Királyság, Belgium, Németország és Bulgária régióit;
  • Mediterrán országok, ideértve Franciaország, Spanyolország, Portugália, Olaszország és Görögország régióit.

Következtetés

E fejezet az EU-27 tagállamai, az EFTA és a tagjelölt országok regionális népességének alakulásában 2006. január 1. és 2009. január 1. között megfigyelhető tendenciák egyes kiválasztott jellegzetességeivel foglalkozik. A fejezet a lehetőségekhez mérten számba veszi azokat a régiócsoportokat, amelyekben megegyező, a nemzeti határokon átnyúló jelenségek figyelhetők meg.

A népességfogyás ugyan egyértelműen tapasztalható több régióban, ennek ellenére az EU-27 népessége a vizsgált időszakban évente megközelítőleg 2 millió fővel bővült. A népességszaporodás fő mozgatórugója a nettó migráció, amely ellensúlyozta a számos régió lakosságában megfigyelhető negatív természetes népmozgalmat.

Az Európai Unióban zajló demográfiai változások feltehetőleg jelentős hatást gyakorolnak majd az elkövetkezendő évtizedekben. A tartósan alacsony születési ráták és a születéskor várható magasabb élettartam a népesség folyamatos elöregedéséhez vezet, amelynek jelei már egyértelműen láthatók több régióban.

Adatforrások és adatok rendelkezésre állása

Források: Eurostat – népességstatisztika.

További információkért keresse fel az Eurostat weboldalán a népességről szóló oldalt.

Kontextus

A demográfiai trendek jelentős hatást gyakorolnak az Európai Unió társadalmaira. A tartósan alacsony termékenység, a meghosszabbodott élettartam és a demográfiai robbanás idején születettek nyugdíjba vonulása együttesen az uniós népesség elöregedését eredményezi. A munkaképes korúak száma folyamatosan csökken, míg az idős emberek száma emelkedik.

A népesség elöregedésével összefüggő társadalmi és gazdasági változások valószínűleg súlyos következményekkel járnak majd az Európai Unió számára mind tagállami, mind regionális szinten. Egy sor szakpolitikai területet befolyásolnak, és hatással vannak többek között az iskoláskorú népességre, az egészségügyre, a munkaerő-piaci részvételre, a szociális védelemre, a szociális biztonsági kérdésekre, valamint az államháztartásra.

További információk az Eurostat

Kiadványok

Fő táblázatok

Regional demographic statistics (t_reg_dem)
Total average population, by NUTS 2 regions (tgs00001)
Population density, by NUTS 2 regions (tgs00024)

Adatbázis

Regional demographic statistics (reg_dem)
Population and area (reg_dempoar)
Population at 1st January by sex and age from 1990 onwards (demo_r_d2jan)
Population at 1st January by sex and age (source: OECD) - in persons (demo_r_d2janoecd)
Annual average population by sex (demo_r_d3avg)
Area of the regions (demo_r_d3area)
Area of the regions (source: OECD) (demo_r_d2aroecd)
Population density (demo_r_d3dens)
Population density (source: OECD) (demo_r_d2deoecd)
Population by sex and age groups on 1 January - NUTS level 3 regions (demo_r_pjanaggr3)
Demographic balance and crude rates - NUTS level 2 and 3 regions (demo_r_gind3)
Population change (reg_dempch)
Births and deaths (demo_r_d3natmo)
Births by age of the mother (demo_r_d2natag)
Deaths by sex and age (demo_r_d2morag)
Infant mortality (demo_r_d2infmo)
Fertility rates by age - NUTS level 2 regions (demo_r_frate2)


Forrás adatok a táblázatok, grafikonok és térképek (MS Excel)

Lásd még

Lábjegyzetek

  1. Statisztikai kiigazítással
  2. Statisztikai kiigazítással.
  3. Egyes fővárosok több NUTS 3 régiót alkotnak.