Az Európai Unió elkötelezett amellett, hogy nemzetközi szervezetekkel, harmadik országokkal, szociális partnerekkel és a civil társadalommal szoros együttműködésben meghatározza a globális menetrendet a tisztességes munka terén, és ennek érdekében:

• előmozdítja a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődést az EU határain túl, összhangban az uniós értékekkel, a világszerte biztosítandó tisztességes munkáról szóló bizottsági közleménnyel, a szociális jogok európai pillérével és az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival;
• elősegíti a méltányos globalizációt, többek között a nemzetközi munkaügyi normák alkalmazásának ösztönzése, valamint a munkaügyi rendelkezéseknek az uniós kereskedelmi megállapodásokba való beépítése és követő intézkedések révén;
• segít felkészíteni a tagjelölt országokat és a potenciális tagjelölteket az EU-tagságra;
• előmozdítja a magas szintű szociális és foglalkoztatási normák térnyerését a szomszédos országokban és a fejlesztési együttműködés keretében.

Az Európai Bizottság arra törekszik, hogy az EU külső politikáiban, valamint belső politikáinak külső dimenziójában kifejezésre kerüljenek a foglalkoztatási és szociális szempontok.

Erre irányulnak bizonyos jogalkotási kezdeményezések, mint például a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelvjavaslat és a kényszermunkával előállított termékek uniós piacon belüli tilalmáról szóló rendeletjavaslat.

Együttműködés nemzetközi szervezetekkel és nemzetközi fórumokon

Az Európai Unió együttműködik számos nemzetközi szervezettel, pl. a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel, az ENSZ-szel, valamint a G7-ek és a G20-ak csoportjában azért, hogy:

• előmozdítsa a tisztességes munkát mindenki számára,
• érvényre juttassa a globalizáció szociális dimenzióját,
• megvalósítsa az európai politikák külső dimenzióját.

Nemzetközi Munkaügyi Szervezet

Az EU régóta fennálló stratégiai kapcsolatot ápol a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel.

Az EU és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet közös erőfeszítéssel előmozdítja a tisztességes munkát és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendet. Az EU és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet közötti együttműködés célterületei közé tartozik a munka világára vonatkozó alapvető elvek és jogok előmozdítása, többek között a kereskedelemben és a szociálpolitika által érintett más területeken.

2024 februárjában az Európai Bizottság az EU nevében csatlakozott a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet társadalmi igazságosságot előmozdító globális koalíciójához.

Az EU közös projekteket hajt végre a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel, és a tagállamokkal együtt hozzájárul a szervezet munkájához, kiváltképp uniós nyilatkozatok révén.

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) folytatott munkája során az EU támogatja a felelős üzleti magatartásra vonatkozó nemzetközi normák előmozdítását és alkalmazását, mely megkönnyíti a vállalkozásoknak, hogy kialakítsák a tisztességes munka keretfeltételeit.

Az EU pénzforrásokkal segíti az OECD kutatásait, melyek többek között arra irányulnak, hogyan lehet a legeredményesebben biztosítani a felelős üzleti magatartást és a kellő gondosságot a globális ellátási láncokban, és folytatni fogja a munkát azért, hogy a tisztességes munka minél nagyobb teret nyerjen az OECD-országokban.

A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága részt vesz azokon a tárgyalásokon, melyek a Foglalkoztatási, Munkaügyi és Szociális Bizottságban folynak az OECD jogi eszközeiről, így közreműködött például a fiatalok számára jobb lehetőségek teremtéséről szóló 2022. évi ajánlás kidolgozásában.

Európa Tanács

Az EU és az Európa Tanács régóta együttműködik a munkavállalói jogok előmozdítása terén. Az EU jelenleg pénzügyi támogatást nyújt az Európa Tanáccsal létrehozott közös programokhoz.

Ennek keretében az EU finanszírozást nyújt jogi szakemberek emberi jogokkal kapcsolatos képzéséhez, mely kiterjed többek között a szociális jogokra is, valamint előmozdítja a roma közösségek helyi integrációját Európa-szerte.  

G7

Az EU szervesen részt vesz a G7-ek munkájában. A G7-csoport kormányközi politikai és gazdasági fórum, amelynek tagjai az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Németország és Olaszország, valamint „nem számolt tagként” az Európai Unió.

A G7-ek csoportjához tartozó országok munkaügyi és foglalkoztatási minisztereinek (a fejlesztéspolitikáért felelős miniszterekkel együtt tartott) első hivatalos találkozójára 2015-ben, a G7-ek német elnöksége alatt került sor.

A G7-ek szociális ügyekkel kapcsolatos kezdeményezései többek között:

• miniszteri találkozók, valamint azok előkészítése és követő intézkedések meghozatala a foglalkoztatási munkacsoport szakértői szintjén, ahol az Európai Bizottság előkészíti az EU részvételét és hozzájárulásait, és
• a Vision Zero Alap, mely a tisztességes munka térnyerését és a munkahelyi egészségvédelem és biztonság javulását hivatott elősegíteni a globális ellátási lánc mentén, amihez a Bizottság finanszírozást nyújt.

G20-csoport

Az EU teljes jogú tagja a G20-csoportnak, amelyet 19 szuverén ország, valamint az Európai Unió és az Afrikai Unió alkot.

A G20-ak munkaügyi miniszterei először 2010-ben találkoztak Washingtonban, és azóta évente üléseznek.

A G20-ak szociális ügyekkel kapcsolatos kezdeményezései többek között:

• a nők munkaerőpiaci részvételének javítására irányuló cél és
•  a munkaerőpiacról való kiszorulás veszélyének kitett fiatalok arányának csökkentésére irányuló ifjúsági cél (az ún. „antalyai cél”).

Éveken át tartó egyeztetésekre is sor került vezető tisztviselők között, illetve munkacsoportokban a foglalkoztatási munkacsoport égisze alatt, ahol az EU-t a Foglalkoztatási Főigazgatóság képviseli. A foglalkoztatási munkacsoport feladata, hogy meghatározza a G20-ak foglalkoztatási terveinek – köztük az EU foglalkoztatási tervének – végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

Bővítés

Az EU a tíz tagjelölt ország, illetve potenciális tagjelölt tekintetében is azon munkálkodik, hogy javuljanak ott a szociális keretfeltételek. Ennek érdekében támogatja a foglalkoztatási és szociális politikák kidolgozását, folyamatosan tárgyal velük erről, és figyelemmel kíséri ezeknek a politikáknak az alakulását, nevezetesen, hogy megfelelnek-e az uniós normáknak és a csatlakozási kritériumoknak.

A Foglalkoztatási Főigazgatóság tevékenyen segíti a bővítési országokat abban, hogy jogszabályaikat az uniós joghoz igazítsák, s ennek során különös figyelmet fordít a csatlakozási tárgyalások következő fejezeteire:

• a munkavállalók szabad mozgása és a szociális biztonsági rendszerek koordinálása (2. fejezet),
• szociálpolitika és foglalkoztatás (19. fejezet),
• a szakképzés tekintetében az oktatás és kultúra (26. fejezet).

Annak érdekében, hogy támogassa a bővítési országokat az EU felé vezető úton, a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága bevonja őket uniós szintű szakértői csoportok munkájába, valamint egyéb tevékenységekbe és kiemelt kezdeményezésekbe, amennyiben a vonatkozó jogalap lehetővé teszi ezt.

Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) révén az EU finanszírozást és technikai támogatást nyújt a tagjelölt országoknak és a potenciális tagjelölteknek.

Az EU szomszédsága

Az EU együttműködik a vele határos országokkal a foglalkoztatás és a szociális ügyek területén. Erre az együttműködésre szomszédságpolitikája és a következő regionális kezdeményezések keretében kerül sor:

• az Unió a Mediterrán Térségért (UMT), amelyben az EU országai mellett 15 dél-mediterrán, afrikai és közel-keleti ország vesz részt, és
• a keleti partnerség Azerbajdzsánnal, Belarusszal, Grúziával, Moldovával, Örményországgal és Ukrajnával.

Az Európai Bizottság ezekkel az országokkal megállapodások, a bevált gyakorlatok cseréje és konkrét fellépések támogatása révén működik együtt. Az együttműködés célja, hogy elősegítse:

• jobb munkakörülmények és munkaügyi kapcsolatok térnyerését,
• a hatékony szociális párbeszédet és a munkaerőpiaci intézmények hatékony működését,
• a foglalkoztathatóság javulását és a fiatalok foglalkoztatását,
• a megfelelő és fenntartható szociális védelmet.

Kereskedelem és fenntartható fejlődés

Az uniós kereskedelempolitika kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a gazdasági fejlődés úgy menjen végbe, hogy a társadalmi igazságosság és az emberi jogok, valamint a magas szintű munkaügyi és környezetvédelmi normák ne szenvedjenek csorbát. Ennek érdekében az EU kereskedelmi megállapodásai a fenntartható fejlődésre vonatkozóan is tartalmaznak rendelkezéseket.

Kereskedelempolitikája keretében az EU biztosítani kívánja, hogy a fejlődés fenntartható módon menjen végbe. Ebben nagy szerepük van a következőknek:

• az EU kereskedelmi megállapodásai
• különleges ösztönzők a fejlődő országok számára (a GSP+ általános vámkedvezmény-rendszer és a „fegyver kivételével mindent” program)
• kereskedelmi és fejlesztési politika

A fejlett és a feltörekvő országok

Az Európai Bizottság a harmadik országokkal és partnereivel folytatott kétoldalú párbeszédekben következetesen előmozdítja a nemzetközi munkajogokat. Ennek részeként célzott párbeszédet és konzultációkat folytat a munkavállalói jogokról Thaifölddel, az Egyesült Államokkal, Japánnal, Kínával, Kanadával és Tajvannal. 

Az EU regionális együttműködést folytat partnereivel az Unió a Mediterrán Térségért és a keleti partnerség keretében, valamint a partnerországokkal Ázsiában (ASEM) és Latin-Amerikában.

E párbeszédeknek és együttműködésnek a célja az, hogy előmozdítsák a kölcsönös megértést, valamint az ismeretek, a tapasztalatok és a bevált módszerek cseréjét.