Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás

A szociális jogok európai pillérének megvalósítását szolgáló cselekvési terv

A szociális jogok európai pillére húsz kulcsfontosságú alapelvet és jogot rögzít, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a munkaerőpiacok és a szociális védelmi rendszerek méltányosak legyenek és jól működjenek.

A szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv ezeket az elveket konkrét intézkedésekké alakítja, a polgárok javára. Emellett kiemelt célokat javasol az EU-nak a 2030-ig tartó időszakra.

A szociális jogok pillérében foglalt elvek és jogok érvényre juttatása az uniós intézmények, az országos, regionális és helyi hatóságok, valamint a szociális partnerek és a civil társadalom közös feladata.

Három merész uniós célkitűzés 2030-ra

78%
Foglalkoztatás
2030-ra a 20 és 64 év közötti korosztály legalább 78%-a legyen foglalkoztatott
60%
Képzés
2030-ra a felnőttek legalább 60%-a évente vegyen részt képzésben
15 millió
A szegénység csökkentése
Legalább 15 millióval kevesebb ember legyen kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés veszélyének

 

Az elvek átültetése a gyakorlatba

A jelenlegi helyzet

  • A koronavírus-válság megtörte azt a hat éve tartó kedvező trendet, amelyet a foglalkoztatás terén tapasztaltunk. 2020 harmadik negyedévében az átlagos foglalkoztatási ráta 72,4% volt.
  • 2016-os adatok szerint évente a felnőttek 37%-a vett csupán részt tanulási tevékenységben.
  • Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy 2021-ben az EU-ban a lakosság több mint egyötöde (a népesség 21,7%-a, azaz 95,4 millió ember) volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának. A gyermekszegénység 24,4%-os volt.

Nemzeti célkitűzések

Az uniós tagállamok foglalkoztatási és szociális miniszterei 2022. június 16-án ismertették országuk nemzeti célkitűzéseit. A tagállamok együttes kötelezettségvállalásának köszönhetően az EU jó úton van afelé, hogy elérje, sőt meghaladja a kiemelt uniós célokat.

Mit gondolnak az EU lakosai a szociális Európáról?

„Fontosnak tartom, hogy ha valaki egy másik uniós országba költözik, könnyen el tudja intézni az ezzel járó gyakorlati teendőket, például egyszerűen el tudja ismertetni tanulmányi okleveleit és be tudja szerezni az ottani tajszámot, és ne szembesüljön felesleges bürokratikus akadályokkal a munkavállalást illetően.”

Pascal, Hollandia

 

„A vállalat, ahol dolgozom, nagyon fontos értéknek tartja a sokszínűséget és a befogadást, és sokat tesz azért, hogy munkakörnyezetünk mentes legyen a nemen vagy a másság bármely más formáján alapuló előítéletektől. Úgy gondolom, hogy az EU ihletet meríthetne cégünk példájából, hiszen remek ötleteket sikerült megvalósítanunk, melyeket más munkahelyeken is alkalmazni lehetne.”

Alexandra, Románia

 

„Fontos, hogy minél egyszerűbb és vonzóbb alternatíva legyen önfoglalkoztatóként dolgozni az EU-ban, akár úgy, hogy valaki munkaviszony mellett, képzéssel párhuzamosan, vagy nyugdíjasként választja a jövedelemkiegészítésnek ezt a módját. Nemcsak a jobb megélhetés lehet az önfoglalkoztatás hajtómotorja, hanem a látóhatár kiszélesítése is, melyet ez a tevékenység kínál korosztályokon és országhatárokon átívelően.”

Wolfgang, Ausztria

Nyilvános konzultáció

Ezek a beszámolók egy széles körű nyilvános konzultáció részét képezik, melyhez több mint ezer írásbeli hozzászólás érkezett tagállamok, régiók, városok, szociális partnerek, civil társadalmi szervezetek, nemzetközi szervezetek, vállalkozások, agytrösztök és magánszemélyek részéről. Emellett a Bizottság több mint 1500 kiemelt érdekelt féllel – köztük az Európai Parlamenttel, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával – konzultált webináriumokon. A cselekvési terv e konzultációk és webináriumok eredményére épül.

Eurobarométer felmérés

A szociális ügyekről szóló 2021. évi Eurobarométer felmérés szerint tíz európai közül csaknem kilenc (az európaiak mintegy 88%-a) személy szerint fontosnak tartja a szociális Európát.

Bővebben az Eurobarométer felmérésről

A portói szociális csúcstalálkozó és a portói szociális kötelezettségvállalás

A Tanács portugál elnöksége által 2021. május 7–8-án Portóban megrendezett szociális csúcstalálkozó lehetőséget nyújtott arra, hogy az EU megerősítse elkötelezettségét aziránt, hogy az embereket helyezze előtérbe Európa gazdasági helyreállítása során és azon túlmutatóan is. A portói szociális csúcstalálkozó alkalmat kínált arra is, hogy mozgósítsuk erőinket, és a legmagasabb politikai szinten is kinyilvánítsuk eltökéltségünket a szociális pillér végrehajtása mellett.

Május 7-én Portói szociális kötelezettségvállalás címmel közös partneri nyilatkozat látott napvilágot, melynek aláírói elkötelezték magukat a szociális jogok európai pillérére vonatkozó bizottsági cselekvési tervben 2030-ra kitűzött három kiemelt cél megvalósítása mellett.

Az Európai Tanács tagjai május 8-án elfogadták a szociális ügyekről szóló portói nyilatkozatot.

Június 25-én az Európai Tanács a portói nyilatkozattal összhangban üdvözölte a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv kiemelt uniós céljait.

Idézetek a portói szociális csúcstalálkozón elhangzottakból

Charles Michel
„Azoknak, akik azt állítják, hogy a szociális Európa láthatatlan, azt válaszolnám: ugyanúgy láthatatlan, mint a bennünket körülvevő levegő, mely nélkülözhetetlen az emberi élethez.”
David Maria Sassoli
„Ne tekintsük a portói európai csúcstalálkozót célba érkezésnek, hanem rajtvonalnak a szociális felépülés felé vezető úton.”
Mario Draghi
„Be kell építenünk a szociális jogok európai pillérének céljait és mérföldköveit az európai szemeszterbe.”
Emmanuel Macron
„Együtt, vállvetve európai választ adunk a válságra, mellyel szembenézünk: szociális választ, mely tükrözi közös értékeinket.”

 

Egyesítjük erőinket egy szociálisabb Európa megvalósítása érdekében

A szociális jogok európai pillérének megvalósítása az uniós intézmények, az országos, regionális és helyi hatóságok, a szociális partnerek és a civil társadalom közös politikai kötelezettségvállalása és felelőssége, amelyek mindegyikének – hatáskörével összhangban – megvan a maga szerepe.

A tagállamoknak tanácsos teljes mértékben kihasználniuk a reformok és a beruházások támogatására rendelkezésre álló, példátlan nagyságú uniós forrásokat: az uniós költségvetést, a NextGenerationEU eszközt, az Európai Szociális Alap Pluszt stb.

A pillérben foglalt elvek megvalósításához elengedhetetlen az országos, regionális és helyi hatóságok, a szociális partnerek és a civil társadalom bevonása.
Fontos, hogy a tagállamok a lehető legjobban kihasználják az európai szemesztert a gazdasági, foglalkoztatási és szociális reformok és beruházások összehangolására, középpontba helyezve az embereket és jóllétüket.
Az EU iránymutató tevékenysége és nemzetközi fellépése a szociális területen hozzájárul felelősségteljes globális vezető szerepének megerősítéséhez, és lehetővé teszi, hogy az EU világszerte előmozdítsa a tisztességes munkát és a társadalmi befogadást.

Ütemterv és a fő intézkedések

A cselekvési terv egy sor fellépést indítványoz, melyeket a Bizottság még a jelenlegi megbízatása alatt (2024 végéig) végre kíván hajtani a szociális jogok európai pillérének 2017. évi göteborgi (svédországi) kihirdetése óta már végrehajtott intézkedésekre építve. A Bizottság ezzel a cselekvési tervvel járul hozzá ahhoz, hogy a szociális pillér elvei megvalósuljanak.

  1.  
    Megvalósítva 2021 harmadik negyedévében
  2.  
    2022
  3.  
    2024
    Az Európai Munkaügyi Hatóság első értékelése
  4.  
    2025
    A szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv felülvizsgálata

 

Oldal megosztása