Statistics Explained

Archive:Az információs társadalomra vonatkozó statisztika

Adatokat augusztusi 2012. A legfrissebb adatok: További információk az Eurostat, Fő táblázatok és Adatbázis.
1. ábra: A háztartások internet-hozzáférése és széles sávú internetkapcsolata, EU-27, 2006–2011
(az összes háztartás %-ában) - Forrás: Eurostat (isoc_pibi_hiac) és (isoc_pibi_hba)
2. ábra: A háztartások internet-hozzáférése, 2010 és 2011
(az összes háztartás %-ában) - Forrás: Eurostat (isoc_ci_in_h)
1. táblázat: Információs és kommunikációs technológiák, valamint online szolgáltatások használata, 2009–2011.
(a 16–74 év közöttiek %-ában) - Forrás: Eurostat (isoc_ci_cfp_cu), (isoc_ci_ifp_iu) és (isoc_ci_ac_i)
2. táblázat: Az internethasználat helye, 2011
(a 16–74 év közötti internethasználók %-ában) - Forrás: Eurostat (isoc_pibi_pai)
3. ábra: Az internethasználat gyakorisága, 2011
(16–74 év közöttiek %-ában) - Forrás: Eurostat (isoc_ci_ifp_iu) és (isoc_ci_ifp_fu)
4. ábra: A felmérést megelőző 12 hónapban az interneten keresztül árukat vagy szolgáltatásokat magáncélú felhasználásra megrendelők, 2010–2011
(16–74 év közöttiek %-ában) - Forrás: Eurostat (isoc_ec_ibuy)
5. ábra: Az internethasználat a közösségi oldalak látogatása, tanulás, polgári és politikai részvétel céljából, korcsoportonként, EU-27, 2011
(egyének %-ában) - Forrás: Eurostat (isoc_bde15cua)
3. táblázat: Az egyének számítógépes ismeretei, 2011
(az egyének %-ában) - Forrás: Eurostat (isoc_sk_cskl_i)
6. ábra: Az informatika vállalati alkalmazása, méretosztály szerint, EU-27, 2011. január
(a vállalkozások %-ában) - Forrás: Eurostat (isoc_ci_in_en2), (isoc_ci_it_en2), (isoc_ci_cd_en2) és (isoc_bde15ee)
4. táblázat: Az informatika vállalati alkalmazása, 2011. január
(a vállalkozások %-ában) - Forrás: Eurostat (isoc_ci_in_en2), (isoc_ci_it_en2) és (isoc_ci_cd_en2)
7. ábra: Mobil széles sávú internetkapcsolatok vállalati alkalmazása, 2010. január és 2011. január
(a vállalkozások %-ában) - Forrás: Eurostat (isoc_ci_it_en2)
5. táblázat: Az internetet a hatóságokkal való kapcsolattartásra használó vállalkozások, a használat célja szerint, 2011. január - Forrás: Eurostat (isoc_bde15ee) és (isoc_cieg_map)
8. ábra: RFID technológia vállalati alkalmazása cél, NACE-besorolás és méretosztály szerint, EU-27, 2011. január (1)
(az RFID-t használó vállalkozások %-ában) - Forrás: Eurostat (isoc_ci_cd_en2)
9. ábra: A vállalkozások e-kereskedelemből származó forgalma, 2010 (1)
(az összes forgalom %-ában) - Forrás: Eurostat (isoc_ec_evaln2)
10. ábra: Online értékesítő vállalkozások, EU-27, 2009–2010
(a vállalkozások %-ában) - Forrás: Eurostat (isoc_ec_eseln2)
11. ábra: Az online értékesítést és beszerzést folytató, illetve weboldallal vagy honlappal rendelkező vállalkozások, EU-27, 2010 (1)
(a vállalkozások %-ában) - Forrás: Eurostat (isoc_ec_eseln2), (isoc_ec_ebuyn2) és (isoc_ci_cd_en2)

E szócikk az Európai Unió (EU) információs társadalmának különböző vetületeivel kapcsolatos legújabb statisztikai adatokat ismerteti. Az információs társadalom fejlesztése terén elért eredmények kulcsszerepet játszanak az uniós ipar versenyképességének fokozásában, valamint általánosságban a társadalom és az uniós gazdaság igényeinek kielégítésében.

Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) a munkahelyen és otthon egyaránt számos vonatkozásban hatással vannak az emberek életére, elég, ha például az online kommunikációra vagy vásárlásra gondolunk. A vonatkozó uniós szakpolitikák teljes tevékenységi területek, például az e-kereskedelem szabályozásától az egyének magánéletének védelméig számos területet felölelnek.

Főbb statisztikai eredmények

Háztartások és egyének

Az elmúlt évtizedben az IKT nyilvánosan is széles körben elérhetővé vált mind a hozzáférhetőség, mind költség szempontjából. A 2007. év vízválasztónak tekinthető, mivel ekkor már az EU-27 háztartásainak többsége (55 %) rendelkezett internet-hozzáféréssel. Ez az arány a folyamatos növekedésnek köszönhetően 2011-ben elérte a 73 %-ot, ami 2010-hez képest 3 százalékpontos emelkedést jelent. A tudásalapú és tájékozott társadalom támogatásának egyik eszköze a széles körben elterjedt és megfizethető széles sávú hozzáférés. Az internet-hozzáférés legelterjedtebb formája valamennyi tagállamban a széles sávú kapcsolat volt, amelyet 2011-ben az EU-27 háztartásainak 67 %-a használt, vagyis 2006 óta több mint kétszeresére nőtt a részaránya (lásd a 1. ábrát).

2011-ben a háztartások legnagyobb hányada (94 %) Hollandiában rendelkezett internet-hozzáféréssel (lásd a 2. ábrát), Luxemburgban, Svédországban és Dániában pedig tíz háztartásból kilencnek volt internet-hozzáférése. Ez az arány az uniós tagállamok közül Bulgáriában volt a legalacsonyabb (45 %). Bulgáriában ennek ellenére rohamosan nőtt az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások száma, hiszen e háztartások aránya 2010 és 2011 között 12 százalékponttal emelkedett. Románia volt az egyetlen másik uniós tagállam, ahol a háztartások kevesebb mint a fele rendelkezett internet-hozzáféréssel.

2011 elején az EU-27 tagállamaiban tízből megközelítőleg hét 16–74 év közötti személy rendelkezett számítógéppel, és az internethasználók aránya is hasonlóan alakult. Svédországban, Hollandiában, Luxemburgban és Dániában tízből legalább kilencen használtak számítógépet és internetet. Azonban a 16–74 év közöttiek kevesebb mint fele használt számítógépet és internetet Bulgáriában és Romániában. Az EU-27 lakosságának több mint fele (57 %) használta az internetet az árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos információk keresésére 2011-ben (lásd az 1. táblázatot).

Az internethasználók, vagyis az internetet az IKT-felmérést megelőző három hónapban az EU-27 tagállamaiban használók körében tízből több mint kilenc (93 %) személy otthonról internetezett 2011-ben, ahogy az a 2. táblázatban is látható. Összehasonlításképpen a lakosság ezen részhalmazának kevesebb mint fele (42 %) internetezett a munkahelyéről, ami viszont közel a duplája a barátoknál, szomszédoknál vagy rokonoknál internetezők arányának (24 %). Az internethasználók túlnyomó többsége naponta internetezett (lásd a 3. ábrát).

Megnőtt az interneten keresztül árukat vagy szolgáltatásokat magáncélú felhasználásra megrendelők hányada. 2011-ben a 16–74 év közöttiek 43 %-a számolt be arról, hogy legalább egyszer rendelt az interneten keresztül. Ez 2010-hez képest 3 százalékpontos emelkedést jelent (lásd a 4. ábrát). Az Egyesült Királyságban, Svédországban, Dániában és Hollandiában élők több mint kétharmada, Lettországban, Portugáliában, Görögországban, Litvániában és Olaszországban viszont legfeljebb minden ötödik ember rendelt árukat és szolgáltatásokat az interneten keresztül. Ez az arány Bulgáriában és Romániában volt a legalacsonyabb (7 %, illetve 6 %).

Az 5. ábra arról nyújt tájékoztatást, milyen mértékben használják az egyének az internetet a közösségi oldalak látogatása céljából, valamint számos egyéb, viszonylag új keletű tevékenységre, így például wikioldalakon való tájékozódásra, polgári és politikai kérdésekkel kapcsolatos vélemények olvasására és közzétételére, valamint online konzultációkban vagy szavazásokon való részvételre. Az EU-27 területén a 16–74 közöttiek átlagosan 38 %-a volt közösségi hálózatok tagja 2011-ben, azonban korcsoportok szerint bontás esetén jelentős eltérések figyelhetők meg e szolgáltatások használatában. Az 55–74 év közöttiek 11 %-a, ezzel szöges ellentétben a 16–24 év közöttiek 80 %-a használt közösségi hálózatokat. Ez arra enged következtetni, hogy a fiatalabb korcsoport esetében a közösségi hálózatok nélkülözhetetlen szerepet játszhatnak a társas érintkezésben. Általánosságban elmondható, hogy a legfiatalabb korcsoportba tartozók (a náluk idősebbeknél) jobban kihasználták az 5. ábrán szereplő mind a négy tevékenység kínálta lehetőségeket.

2011-ben az EU-27 területén élők többsége rendelkezett alapvető számítógépes ismeretekkel, amelyek segítségével képesek voltak fájlokat és mappákat másolni vagy mozgatni: ez a 16–74 év közöttiek 63 %-ára és a 16–24 év közöttiek 89 %-ára volt érvényes. A (16–74 év közötti) lakosság kevesebb mint fele (43 %) használt alapvető számtani műveleteket a táblázatokban, megközelítőleg egyharmada (31 %) készített elektronikus prezentációkat, és minden tizedik ember (10 %) írt számítógépes programokat. Az ilyen jellegű számítógépes ismeretekkel rendelkezők részaránya jóval magasabb volt a 16–24 év közöttiek körében. A fiatalabb generáció tagjainak kétharmada használt képleteket táblázatokban, tízből hatan készítettek elektronikus prezentációkat, és minden ötödik írt számítógépes programokat.

Vállalkozások

Az EU-27 tagállamaiban a (vállalati IKT-használatra vonatkozó felmérés körébe eső) vállalkozások közül minden huszadik nem rendelkezett internet-hozzáféréssel 2011 elején (lásd a 6. ábrát), míg döntő többségük (87 %) széles sávú vezetékes internetkapcsolatot használt. A mobil széles sávú technológia rohamosan terjedt, ami részben annak tudható be, hogy a vállalkozások 3G-képes USB-modemekkel, okostelefonokkal, és egyéb mobileszközökkel látták el alkalmazottaikat. Ezáltal 2011 elején az EU-27 tagállamaiban működő vállalkozások közel fele (47 %) használt mobil széles sávú technológiát, ez az arány 20 százalékponttal magasabb volt, mint a 2010. januári érték. Az EU-27 területén tíz vállalkozásból megközelítőleg hét rendelkezett saját honlappal. A vállalkozások hasonló hányada használta az internetet arra, hogy kitöltött űrlapokat elektronikus úton küldjön be hatóságoknak.

Az internet-hozzáféréssel rendelkező vállalkozások aránya 2011 elejére Románia, Bulgária és Magyarország kivételével valamennyi tagállamban meghaladta a 90 %-ot, míg a tagállamok közül csak Romániában és Bulgáriában rendelkezett a vállalkozások kevesebb mint fele weboldallal (lásd a 4. táblázatot). 2011 elején a finnországi vállalkozások több mint háromnegyede használt mobil széles sávú internetkapcsolatot (lásd a 7. ábrát). Ez az arány jelentősen meghaladta az összes többi tagállamban regisztrált értéket. Finnország mellett csak Svédország, Ausztria, Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság számolt be arról, hogy a vállalkozások több mint fele használ mobil széles sávú kapcsolatot.

2011 januárjában az EU-27 területén működő vállalkozások közel háromnegyede használta az internetet arra, hogy űrlapokat vagy információkat szerezzen be a hatóságoktól, míg némileg csekélyebb hányaduk (69 %) küldte vissza a kitöltött űrlapokat az interneten keresztül. Az utóbbi csoportba tartozó vállalkozások leggyakrabban a hozzáadottérték-adóra és a társadalombiztosítási hozzájárulásra vonatkozó bevallásokat küldték be ily módon (lásd az 5. táblázatot).

A rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) olyan technológia, amely automatikus azonosításra és nyomon követésre szolgál. Különféle tárgyakban és helyzetekben használható fel, a leggyakoribb alkalmazási módok a következők: a gyártók által a termékeik helyének nyomon követésére használt címke; a szállító vállalkozások által a járműveik nyomon követésére használt címke; háztartási használat a kiszolgáltatott személyek megtalálására. A 8. ábra részletesebb információkkal szolgál arról, hogy a vállalkozások mekkora hányada használt RFID-technológiát 2011 januárjában, továbbá rámutat arra, hogy az EU-27 területén működő vállalkozások körében az RFID elsődleges felhasználási célja a személyek azonosítása és a hozzáférés szabályozása volt.

Az EU-27 tagállamaiban a legalább tíz főt foglalkoztató vállalkozások összes forgalmának 14 %-a származott e-kereskedelemből. Ez az arány 1 % (Ciprus) és 25 % (Cseh Köztársaság) között alakult 2010-ben (lásd a 9. ábrát). Az EU-27 tagállamaiban a vállalkozások mintegy 15 %-a értékesített árukat és szolgáltatásokat interneten keresztül 2010-ben, ez az érték kevesebb mint a fele az online beszerzést végző vállalkozások arányának (35 %), ahogy az a 11. ábrán is látható. Az online értékesítést folytató vállalkozások százalékos aránya a szálláshely-szolgáltatási ágazatban volt a legmagasabb (58 %), míg az online beszerzést folytató vállalkozások az információs és kommunikációs szolgáltatások terén képviseltették magukat a legnagyobb arányban (60 %).

Adatforrások és adatok rendelkezésre állása

A statisztikusok tisztában vannak azokkal a kihívásokkal, amelyeket az internet, valamint az IKT-k más új felhasználási módjai terén megfigyelhető gyors technológiai változások támasztanak. Ennek megfelelően e területen jelentős fejlődés tapasztalható, amelynek köszönhetően a statisztikai eszközök is jobban igazodnak az adatok iránti új igények kielégítéséhez. A vonatkozó statisztikák tulajdonképpen évente újraértékelésre kerülnek annak érdekében, hogy igazodjanak a felhasználói igényekhez és tükrözzék a technológiai változás gyors ütemét.

Ezt a megközelítést reprodukálja az Eurostat háztartási és egyéni IKT-használatra vonatkozó felmérése és a vállalati IKT-használatra vonatkozó felmérése. Ezek az éves felmérések szolgálnak az IKT által ösztönzött fejlődés értékelésére, ennek érdekében pedig nyomon követik az alapvető változók időbeli alakulását, és alaposabban megvizsgálnak egyes szempontokat egy meghatározott időpontban. A felmérések kezdetben a hozzáféréssel és az összekapcsolhatósággal kapcsolatos kérdésekre összpontosítottak, tárgykörük azonban később bővült számos különböző területtel (például e-kormányzat és e-kereskedelem), társadalmi-gazdasági elemzéssel (például regionális eltérések, nemi jellegzetességek, életkor, oktatásbeli különbségek, valamint az egyének foglalkoztatási helyzete) a háztartásokra vonatkozó felmérésben, illetve a vállalkozások mérete (kis-, közép- és nagyvállalkozások) szerinti elemzéssel a vállalkozásokra vonatkozó felmérésben. A felmérések tárgyköre a különböző technológiák tekintetében is bővült, hogy felölelje az új termékcsoportokat és a kommunikációs technológiák végfelhasználókhoz (vállalkozások és háztartások) való eljuttatásának módjait.

Háztartások és egyének

A háztartásokra vonatkozó felmérés olyan háztartásokat érintett, amelyek legalább egy tagja a 16–74 éves korcsoportba tartozik. A háztartások internet-hozzáférése azon háztartások százalékos arányát fejezi ki, amelyek rendelkeznek internet-hozzáféréssel abból a célból, hogy a háztartás bármely tagja otthon igény szerint használhassa az internetet akár olyan egyszerű tevékenységekre is, mint az e-mail küldése. Az internethasználók olyan 16-74 év közötti személyek, akik a felmérést megelőző három hónapban interneteztek. A rendszeres internethasználók olyan személyek, akik a felmérést megelőző három hónapban átlagosan hetente legalább egyszer interneteztek. E felmérés bázisidőszaka 2011 első negyedéve, az adatgyűjtési időszak pedig a legtöbb országban a második negyedév volt. A 2011-es felmérés részét képezte egy különleges, az IKT-ismeretekkel kapcsolatos modul is.

Az internetezéshez leggyakrabban használt technológiák a széles sávú és a hagyományos vagy ISDN telefonvonalon keresztüli betárcsázós hozzáférés kategóriájába sorolhatók. A széles sávú hozzáférés kategóriájába tartozik a digitális előfizetői vonal (DSL), amely nagysebességű adatátvitelre szolgáló technológiát alkalmaz. A széles sávú vonalak a meghatározás szerint az ISDN-nél nagyobb, legalább 144 kbit/s átviteli sebességgel rendelkeznek.

A számítógép olyan személyi számítógép, amelyen a jelentősebb operációs rendszerek (Mac OS, Linux vagy Microsoft Windows) egyike üzemel. Ebbe a kategóriába tartoznak a kézi számítógépek, azaz a palmtopok (PDA-k) is.

Az egyének által bonyolított áru- és szolgáltatásrendelés a felmérést megelőző tizenkét hónap során zajlott ilyen tevékenységekre vonatkozik, és körébe tartozik a visszaigazolt szállásfoglalás, pénzügyi befektetések vásárlása, sorsolásos játékokban és fogadási ügyletekben, internetes árveréseken való részvétel, valamint a közvetlenül fizetett, interneten keresztül igénybe vett információs szolgáltatások. Nem tartoznak ide az interneten keresztül ingyenesen megszerzett áruk és szolgáltatások, valamint a manuálisan írt e-mailben leadott rendelések sem.

Vállalkozások

A vállalkozások IKT-használatára vonatkozó felmérés a legalább tíz főt foglalkoztató vállalkozásokkal foglalkozik. A felmérés a gazdasági tevékenység szempontjából azokra a vállalkozásokra korlátozódik, amelyek főtevékenysége a feldolgozóipar, a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás, szennyvíz gyűjtése és kezelése, hulladékgazdálkodás, építőipar, nagy-és kiskereskedelem, gépjármű- és motorkerékpár-javítás, szállítás és raktározás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, információ és kommunikáció, ingatlanügyletek, szakmai, tudományos és műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, valamint számítógép és kommunikációs eszköz javítása kategóriájába tartozik (a NACE Rev. 2 C–N nemzetgazdasági ág szerint, kivéve a 75. ágazatot, kiegészítve a 95.1. alágazattal). A felmérés a pénzügyi és biztosítási tevékenységre (K nemzetgazdasági ág) is kiterjed, ez azonban ebben az elemzésben nem szerepel.

A vállalkozásokra vonatkozó felméréssel gyűjtött adatok elemezhetők a vállalkozások mérete (vagyis a foglalkoztatottak száma) alapján: az adatok a kisvállalkozásokkal (10–49 foglalkoztatott), a középvállalkozásokkal (50–249 foglalkoztatott) és a nagyvállalkozásokkal (250 vagy több foglalkoztatott) kapcsolatosan állnak rendelkezésre.

Az IKT-használatra vonatkozó adatok kategorizálása a felmérés éve alapján történik. Az adatok többsége a bázis-/felmérési év januári helyzetet tükrözi. A 2011-es felmérés részét képezte egy különleges, a közszolgáltatások használatával kapcsolatos modul is. Annak ellenére, hogy az e-kormányzati szolgáltatások széles körben rendelkezésre állnak Európa-szerte, jelentős különbségek figyelhetők meg a tagállamok között e szolgáltatások használata terén. A különbségek részben a bevallások kötelező (vagy egyéb) jellegének tudhatók be. Bizonyos országokban ezeket a közigazgatási műveleteket kötelező elektronikus úton elvégezni, míg más tagállamokban a vállalkozások továbbra is benyújthatják bevallásaikat (például a hozzáadottérték-adóról vagy a társadalombiztosításról) papíralapon. Még abban az esetben is, ha az elektronikus benyújtás kötelező, előfordulhat, hogy egyes vállalkozások azt válaszolják a felmérésben, hogy nem nyújtanak be elektronikus bevallásokat, mivel azt adott esetben harmadik fél végzi el (kiszervezett feladatként).

Kontextus

Az internet-hozzáférés és az internethasználat felmérésekor jelentős szerep jut a széles sávú technológiáknak, mivel lehetővé teszik, hogy a felhasználók nagy mennyiségű adatot gyorsan továbbítsanak, emellett nyitva tartják a hozzáférést biztosító vonalat. A széles sáv elterjedtsége kulcsfontosságú mutató az IKT-val kapcsolatos politikák meghatározása terén. Az általánosan elterjedt széles sávú internetelérés központi jelentőséggel bír az interneten keresztül nyújtott fejlett szolgáltatások, például az e-kereskedelem, az e-kormányzat vagy az e-tanulás fejlődésében. Továbbra is a digitális előfizetői vonal (DSL) a széles sávú technológia leggyakoribb formája, ugyanakkor egyre elterjedtebbé válnak olyan alternatív megoldások, mint például a kábel, a műhold, az optikai szál és a vezeték nélküli helyi hurok.

Az IKT-ra vonatkozó uniós politikai keret 2010-ig az „európai információs társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért” nevű i2010-kezdeményezés (COM(2005) 229 végleges) volt, amely azt tűzte ki célul, hogy az IKT szélesebb körű alkalmazásával fokozza az uniós gazdaság hatékonyságát. A félidős felülvizsgálatot követően 2008 áprilisában elkészült az i2010-stratégia frissített változata, amely a 2008 és 2010 közötti időszak legfontosabb kihívásaival foglalkozik.

Az Európai Bizottság 2010 májusában elfogadta az európai digitális menetrendről szóló közleményt (COM(2010) 245 végleges), amely a virágzó digitális gazdaság 2020-ig való megteremtésére irányuló stratégiát tartalmazza. Az európai digitális menetrend az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia hét kiemelt kezdeményezésének egyike. A közlemény felvázolja azokat a szakpolitikákat és intézkedéseket, amelyeket a digitális korszak előnyeinek maximalizálása érdekében meg kell valósítani. A menetrend a következő hét kiemelt cselekvési területre összpontosít: az egységes digitális piac létrehozása, az átjárhatóság fokozása, az internet iránti bizalomnak és az internet biztonságának növelése, jóval gyorsabb internet-hozzáférés biztosítása, a kutatási és fejlesztési befektetések ösztönzése, a digitális jártasság, a digitális készségek és a digitális inklúzió javítása, valamint IKT alkalmazása olyan társadalmi kihívások leküzdése terén, mint például az éghajlatváltozás és a népesség elöregedése.

További információk az Eurostat

Kiadványok

Fő táblázatok

Information society statistics
Policy indicators (t_isoc_pi)
Telecommunication services (t_isoc_tc)
Computers and the Internet in households and enterprises (t_isoc_ci)
E-skills of individuals and ICT competence in enterprises (t_isoc_sk)

Adatbázis

Information society statistics
Policy indicators (isoc_pi)
Telecommunication services (isoc_tc)
Computers and the Internet in households and enterprises (isoc_ci)
E-commerce by individuals and enterprises (isoc_ec)
E-skills of individuals and ICT competence in enterprises (isoc_sk)
Regional Information society statistics (isoc_reg)

Speciális fejezetének

Módszertan / Metaadatok

Forrás adatok a táblázatok és grafikonok (MS Excel)

Külső hivatkozások

Lásd még

Retrieved from "https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Archive:Information_society_statistics/hu&oldid=216175"