Archive:Gazdaságok és termőföldek az Európai Unióban – statisztikák

2018. novemberben kivonatolt adatok.

A cikk frissítésének tervezett ideje: 2023. június.

This Statistics Explained article has been archived on 23 July 2021.

Highlights

Az Európai Unióban 2016-ban 10,5 millió mezőgazdasági üzem volt, ezek kétharmadának mérete nem érte el az 5 hektárt.

Az EU-ban található gazdaságok 2016-ban 173 millió hektárt, az EU-ban rendelkezésre álló teljes földterület 39%-át hasznosították mezőgazdasági termelésre.

Az Európai Unióban a gazdaságok száma rohamosan csökken, de a termelésre hasznosított földterület stabil maradt.

Az EU-ban található gazdaságok és a mezőgazdasági hasznosítású terület megoszlása a gazdaságok mérete szerint, 2016
(%)
Forrás: Eurostat (ef_m_farmleg)

Ez a cikk az Eurostat Agriculture, forestry and fishery statistics – 2018 edition című angol nyelvű kiadványának része. Az Európai Unióban sok és változatos gazdaság található; különböző a méretük, változatosak a termesztett növények vagy a tenyésztett állatok szempontjából, eltérő vezetési szerkezetekben üzemeltetik őket, valamint eltérő geológiai, domborzati és éghajlati tulajdonságokkal rendelkező területeken helyezkednek el.

Full article

A gazdaságok 2016-ban

Az Európai Unióban 2016-ban 10,5 millió mezőgazdasági üzem volt

Az EU-ban található mezőgazdasági üzemek (a továbbiakban: gazdaságok) egyharmada (32,7%) Romániában található, ami sokkal több, mint bármely másik tagállamban; ez körülbelül a következő három legnagyobb számú gazdasággal rendelkező tagállam, Lengyelország (az EU-28 összes gazdaságának 13,5%-a), Olaszország (10,9%) és Spanyolország (9,0%) összes gazdaságának felel meg.

Az EU gazdaságainak túlnyomó többsége családi gazdaság

Az EU gazdaságainak túlnyomó többsége (2016-ban 96,0%) családi gazdaságként osztályozható. ^[1] az EU-ban 2016-ban tízből több mint kilenc (93.0%) gazdaságban csak családtagok dolgoztak (a gazdálkodó és a családtagjai). Valamennyi tagállamban a családi gazdaság a legelterjedtebb gazdaságtípus. A nem családi gazdaságok azonban Franciaországban (a közel 0,5 millió gazdaság 27,3%-a), és emellett Észtországban is (21,0%) aránylag jelentős méretű kisebbséget képeznek.

Az EU gazdaságainak többsége jellegénél fogva kis méretű.

az EU-ban 2016-ban a gazdaságok kétharmada 5 hektárnál (ha) kisebb méretű volt (lásd 1. ábra). Ezek a kis gazdaságok fontos szerepet tölthetnek be a vidéki szegénység kockázatának csökkentésében, mivel kiegészítő jövedelmet és élelmiszert biztosítanak. A termelési volumen szerinti skála másik végén az EU-ban található gazdaságok azon 6,9%-a helyezkedett el, amelyek legalább 50 ha méretűek, és az EU mezőgazdasági hasznosítású területének (MHT) kétharmadát (68,2%) művelték. Így, bár az EU-ban található mezőgazdasági üzemek átlagos mérete 2016-ban 16,6 ha volt, a gazdaságok mindössze 15%-a volt legalább ilyen méretű.

1. ábra: A gazdaságok és a mezőgazdasági hasznosítású terület megoszlása az EU-ban a gazdaságok mérete szerint, 2016
(%)
Forrás: Eurostat (ef_m_farmleg)

Ez a megoszlás különösen Romániában, a legtöbb gazdasággal rendelkező tagállamban szembetűnő, ahol tízből kilenc gazdaság (91,8%, 3,1 millió) volt kisebb, mint 5 ha, miközben a gazdaságok 0,5%-át kitevő, legalább 50 ha méretű gazdaságok az ország összes mezőgazdasági hasznosítású területének felén (51,1%) gazdálkodtak. Az 5 hektárnál kisebb gazdaságok Máltára (az összes gazdaság 96,5%-a), Ciprusra (89,6%), Bulgáriára (82,6%), Magyarországra (81,4%), Görögországra (77,3%), Portugáliára (71,5%) és Horvátországra (69,5%), továbbá más tagállamok egyes térségeire, például Lengyelország déli részére, valamint Spanyolország és Olaszország tengerparti régióira jellemzőek. Egyes tagállamokban és régiókban a kis gazdaságok száma a bizonyos növények termesztésére (például kis olajfaligetek és szőlőültetvények) való szakosodást, a földtulajdon elterjedtségét, illetve a geológiai és domborzati kötöttségeket tükrözi.

A nagyobb (legalább 50 hektáros) gazdaságok sokkal elterjedtebbek voltak Luxemburgban (a gazdaságok 51,8%-a), Franciaországban (41,3%), az Egyesült Királyságban (38,6%) és Dániában (35,3%). A tagállamok túlnyomó részében a mezőgazdasági hasznosítású területek többsége a legnagyobb (legalább 50 ha méretű) gazdaságokban koncentrálódott.

Az EU-ban a gazdaságok méret alapján három elkülönülő csoportba sorolhatók

Nagy vonalakban az EU-ban található gazdaságok három elkülönülő csoportra oszlanak: (i) részben önellátó mezőgazdasági üzemek, ahol az élelmiszer-termelés nagy arányban a gazdálkodók és családtagjaik élelmezését szolgálja; (ii) kis és közepes méretű gazdaságok, amelyek rendszerint családi vállalkozások; és (iii) nagy mezőgazdasági vállalkozások, amelyek gyakran jogilag is vállalkozásként vagy szövetkezeti formában végzik tevékenységüket.

Ezek a különbségek még egyértelműbbek, ha a gazdaságokat a gazdasági méretük alapján elemezzük. Az EU 10,5 millió gazdaságából 4,0 milliónak a standard termelési értéke nem érte el az évi 2000 eurót, és az EU teljes mezőgazdasági termelési értékének mindössze 1%-át adta. Ezek a nagyon kis gazdaságok a gazdálkodási volumen szerinti skála (részben) önellátó végén helyezkednek el; az EU-ban az ilyen gazdaságok körülbelül háromnegyede a termelésének több mint felét elfogyasztotta.

További 3,0 millió gazdaság gazdasági termelési értéke évi 2000 euró és 8000 euró között változott. Ezek a nagyon kis, illetve kis gazdaságok együttesen az EU összes gazdaságának kétharmadát (67,6%) tették ki 2016-ban.

Ezzel szemben 304 000 gazdaság (az EU összes gazdaságának 2,9%-a) egyenként évi legalább 250 000 euró standard termelési értéket hozott létre 2016-ban, ami az EU teljes mezőgazdasági termelési értékének több mint felét (55,6%) jelentette; ezek a gazdaságok nagy mezőgazdasági üzemekként jellemezhetők. Öt ilyen nagy gazdaság közül kettő jogi szempontból vállalkozásként vagy holdingtársaságként működött.

Az EU mezőgazdaságában 2016-ban létrehozott standard termelési érték több mint fele (55,1%) franciaországi (16,8%), olaszországi (14,2%), németországi (13,5%) és spanyolországi (10,5%) gazdaságokból származott. Bár az EU-ban működő gazdaságok körülbelül egyharmada Romániában található, ezek a gazdaságok mindössze 3,3%-át adták az EU standard termelési értékének (lásd 2. ábra).

2. ábra: Gazdaságok és standard termelési értékek, 2016
(az EU teljes standard termelési értékéből való részesedés, %)
Forrás: Eurostat (ef_m_farmleg)

Az EU gazdaságait továbbra is változatos növénytermesztés és állattartás jellemzi

A gazdaságtípusok sokfélesége aszerint is bemutatható, hogy az egyes gazdaságokban milyen haszonnövényeket termesztenek, illetve milyen haszonállatokat tartanak, illetőleg aszerint, hogy van-e egyetlen főtevékenységük vagy nincs. Egy gazdaság akkor tekinthető szakosodottnak, ha a mezőgazdasági üzem termelésének vagy méretének legalább kétharmada egyetlen meghatározott tevékenységhez köthető. Más gazdaságok többféle tevékenységet is űznek anélkül, hogy volna domináns tevékenységük.

Egyes gazdaságok a növénytermesztésre szakosodtak, akár a szántóföldi növények termesztése a főtevékenységük, akár az állandó kultúrák (például alma, szőlő, olajbogyó) művelése vagy a kertészeti tevékenység dominál. Más gazdaságok az állattenyésztésre és az állati termékekre szakosodtak, függetlenül attól, hogy a legeltetett vagy az abrakfogyasztó állatok (például sertés, baromfi) dominálnak. Megint más gazdaságok vegyesen termesztenek növényeket, vegyesen tenyésztenek állatokat, vagy kombinálják a növénytermesztést az állattenyésztéssel.

2016-ban az összes gazdaság körülbelül fele (52,5%) volt besorolható a növénytermesztésre szakosodott gazdaságok közé; az összes gazdaság alig egyharmada (31,6%) szakosodott a szántóföldi növénytermesztésre, körülbelül egyötöde (18,9%) az állandó kultúrákra, a maradék (1,8%) pedig szakosodott kertészeti gazdaság volt. A gazdaságok e csoportosítása alapján, a gyökérnövényekre (például burgonya és cukorrépa), szántóföldi zöldségekre és szántóföldi növényekre szakosodott általános szántóföldi növényeket termesztő gazdaságok voltak a legtöbben (az EU összes gazdaságának 16,4%-a – lásd 3. ábra). Az EU-ban működő összes gazdaságon belül sorban szorosan következtek a gabonafélékre, olajos magvúakra és fehérjenövényekre szakosodott gazdaságok (15,2%).

Az EU gazdaságainak másik negyede (25,1%) állatállományokra szakosodott gazdaság volt, e csoporton belül pedig a juh, kecske és egyéb legeltetett állatállományt tenyésztő gazdaságokból (6,2%), valamint tejtermelésre szakosodott gazdaságokból (5,4%) volt a legtöbb. A fennmaradó rész (21,1%) főleg vegyes gazdaságokból állt, a gazdaságok kis százaléka pedig nem volt besorolható.

3. ábra: Gazdaságok szakosodás szerint, EU-28, 2016
(részarány az EU-ban működő összes gazdaságon belül, %)
Forrás: Eurostat (ef_m_farmleg)

Sok mediterrán országban (Spanyolország, Olaszország, Görögország, Ciprus) és Finnországban is a szakosodott növénytermesztés volt a legelterjedtebb gazdaságtípus (részesedés az összes gazdaságból több mint 60%), míg Északnyugat-Európa egyes részein (Benelux államok, Ausztria, Egyesült Királyság, Írország, Norvégia) a szakosodott haszonállat-tenyésztés volt a domináns tevékenység (részesedés az összes gazdaságból több mint 50%). Portugáliában, Romániában, Bulgáriában, Litvániában és Horvátországban a gazdaságok több mint 30%-a vegyes gazdaság volt.^[2] bemutató Statistics Explained cikk tartalmaz.

Termőföld 2016-ban

Az EU-ban a gazdaságok 2016-ban 173 millió hektár (ha) földterületet vettek igénybe mezőgazdasági termelésre

Az EU mezőgazdasági hasznosítású területének közel háromnegyede (71,5%) mindössze hét tagállamban volt található; Franciaország 2016-ban 27,8 millió hektárt, Spanyolország 23,2 millió hektárt, az Egyesült Királyság és Németország 16,7-16,7 millió hektárt, Lengyelország 14,4 millió hektárt, Olaszország további 12,6 millió hektárt, Románia pedig 12,5 millió hektárt használt mezőgazdasági célra.

A gazdaságok az EU teljes földterületének alig kevesebb mint felén (47,1%) gazdálkodtak 2016-ban

Az EU-ban működő gazdaságok az EU teljes földterületének kétötödén (38,8%): mezőgazdasági hasznosítású területeken, valamint erdős területeken (6,2%) és egyéb nem mezőgazdasági hasznosítású termőföldeken (2,1%) gazdálkodtak. Egyes tagállamokban vidéken a mezőgazdasági tájak domináltak; Írország (70,0%) és az Egyesült Királyság (65,7%) földterületének körülbelül kétharmada hasznosult mezőgazdasági területként, és ez az arány Dániában (60,9%) is különösen magas volt. Ez éles ellentétben állt Finnországgal (6,5%) és Svédországgal (6,9%), ahol a tájat az erdő uralta. Az EU tagállamai közül csak ebben a két északi tagállamban volt nagyobb a mezőgazdasági üzemekhez tartozó erdős területek aránya, mint a mezőgazdasági célokra hasznosított földterület.

4. ábra: A gazdaságokhoz tartozó földek földtípus szerint, 2016
(a teljes földterület %-os arányában)
Forrás: Eurostat (ef_lus_main) és (reg_area3)

A gazdaságok és földterületek alakulása 2005-től 2016-ig

Az EU-ban található gazdaságok száma rohamosan csökken

Az EU-ban található gazdaságok száma régóta csökken. Az elveszett gazdaságok számának pontos meghatározását azonban óvatosan kell kezelni, mivel egyes országokban a felvételi kör csökkent azon méret küszöbérték megemelése miatt, ami felett egy gazdaság annak tekinthető. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságok számának idősor-analízisével kapott számadatokat, a gazdaságtípusokat és a munkaerő tulajdonságokat inkább indikatívnak és nem pontosnak kell tekinteni. ^[3] című Statistics Explained cikket.

Mindezt szem előtt tartva, az Európai Unióban a gazdaságok száma a 2005 és 2016 közötti viszonylag rövid időn belül körülbelül a negyedével csökkent. Ez az összes tagállamban akár 4,2 millió gazdaság elvesztésére is utalhat, amelyek túlnyomó többsége (85%) kis, 5 hektárnál kisebb méretű gazdaság volt. Ebben az időszakban a gazdaságok számában a legnagyobb csökkenést Lengyelországban (1,1 millió gazdaság vagy 43% indikatív csökkenés), Romániában (0,8 millió gazdaság vagy 20% indikatív csökkenés) és Olaszországban (0.6 millió gazdaság vagy 34% csökkenés) rögzítették. Figyelemre méltó, hogy Írország kivételével valamennyi tagállam csökkenést rögzített a gazdaságok számában. Arányaiban a legnagyobb mértékű, közel kétharmados csökkenés Szlovákiában és Bulgáriában volt tapasztalható.

Az EU-ban mezőgazdasági termelésre használt föld mennyisége stabilan ugyanakkora maradt

2005 és 2016 között a mezőgazdasági termelésre használt föld mennyisége a gazdaságok számában bekövetkezett markáns csökkenés ellenére nagyjából változatlan maradt (+0,2%). Az EU szintjén a mezőgazdasági területek konszolidációja tükrözte a legnagyobb mezőgazdasági üzemek számában és az általuk mezőgazdasági célból használt földekben bekövetkezett gyarapodást (lásd 5. ábra).

5. ábra: Változás a gazdaságok számában és a mezőgazdasági hasznosítású területben méretosztály szerint, EU-28, 2005-2016
(%)
Forrás: Eurostat (ef_m_farmleg)

A különböző tagállamokban ez a kiigazítás más-más méretosztályokban történt. Különösen Franciaországban, Németországban, Finnországban és az Egyesült Királyságban csupán a legnagyobb, legalább 100 hektár (ha) méretű gazdaságok méretosztályában gyarapodott a gazdaságok száma és a mezőgazdasági hasznosítású terület, minden más méretosztályban csökkent. Ez a kiigazítás sok más tagállamban a kisebb méretosztályokban történt; például a 2005 és 2016 közötti időszakban Olaszországban és Romániában a 20 hektárnál nagyobb, Magyarországon és Bulgáriában pedig a 10 hektárnál nagyobb gazdaságok száma és mezőgazdasági hasznosítású területe nőtt.

Bár aránylag kevesen vannak, a vállalkozásként működtetett gazdaságok száma az EU-ban 2016-ig körülbelül 40 000-rel nőtt. A vállalkozásként működtetett gazdaságok e gyarapodása minden méretosztályban, de leginkább a legalább 100 ha méretű gazdaságokban volt megfigyelhető.

A táblázatok és az ábrák forrásadatai

Farms and farmland in the EU: tables and figures (angolul)

Adatforrások

Szinte valamennyi, a gazdaságokra és a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó statisztikai adat a 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérésből származik. A gazdaságszerkezeti felmérés (FSS) széles körű információkkal szolgál a mezőgazdasági üzemekről, többek között részletes adatokkal a mezőgazdasági munkaerő jellemzőiről. A gazdaságszerkezeti felmérést mezőgazdasági összeírás formájában 10 évente végzik, a köztes időben pedig mintavétellel végzett felmérésekre kerül sor 3 vagy 4 évente.

Háttér

A gazdálkodás olyan tevékenység, amely növények termesztéséről és állatok tenyésztéséről szól. Ez az az üzleti tevékenység, amely az általunk elfogyasztott ételeknek és az italok nagy részének fő alapanyagait biztosítja. A gazdálkodás e mezőgazdasági termékek, valamint mezőgazdasági szolgáltatások előállításához szükséges erőforrások köréből merít. Ezen erőforrások vagy „termelési tényezők” általánosságban a föld, munkaerő, tudás, tőke és vállalkozói tevékenység kategóriáiba sorolhatók be. Az Európai Unióban a mezőgazdasági ágazat a közös agrárpolitika (KAP) keretein belül működik. Mint ahogy a mezőgazdaságnak lépést kell tartania a tudományos és technológiai fejlődéssel, a KAP-nak is reagálnia kell a haladás kihívásaira. Az évek során a KAP többször esett át reformon, 2018. június 1-jén pedig az Európai Bizottság 2020-on túlmutató további módosításokra tett javaslatot. E jövőbeli KAP kilenc javasolt célkitűzése a gazdaságok és mezőgazdasági termelők központi szerepét emeli ki az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásoknak való megfelelés, a dinamikus vidéki térségek létrehozása, a vidéki tájkép megőrzése, a környezetvédelem, valamint az élelmiszer és az egészség minőségének védelme terén. Ezek a gazdasági, környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos, valamint társadalmi-gazdasági kihívások szükségessé teszik a mezőgazdasági termelők központi szerepvállalását Európa vidéki közösségeiben. Mindez segít megmagyarázni miért kulcsfontosságú része az új javasolt KAP-nak a gazdaságok generációról generációra történő öröklésére és az mezőgazdasági termelők új generációjának ösztönzésére is nyújtott támogatás.

Direct access to

Megjegyzések

↑ A „családi gazdaság” kifejezés bármely családi vezetés alatt álló gazdaságra utal, ahol a rendszeres mezőgazdasági munkaerő legalább 50%-át családtagok adják.
↑ További részleteket a szakosodást
↑ További részletekért lásd a Gazdaságszerkezeti felmérés – a felmérés tárgya

[1] A „családi gazdaság” kifejezés bármely családi vezetés alatt álló gazdaságra utal, ahol a rendszeres mezőgazdasági munkaerő legalább 50%-át családtagok adják.

[2] További részleteket a szakosodást

[3] További részletekért lásd a Gazdaságszerkezeti felmérés – a felmérés tárgya

[1]

[2]

[3]