Archive:Hulladékügyi statisztika

2019. júniusban kivonatolt adatok.

A cikk frissítésének tervezett ideje: 2021. március.

A szöveg angol változata frissebb információkat tartalmaz.

This Statistics Explained article has been archived on 8 December 2020.

Highlights

Az EU-ban lakosonként 5,0 tonna hulladék keletkezett 2016-ban.

Az EU-ban a hulladék 45,7 %-át hulladéklerakóban helyezték el, 37,8 %-át újrafeldolgozták 2016-ban.

Hulladékkeletkezés, 2016

Ez a cikk áttekintést nyújt a hulladékok keletkezéséről és kezeléséről az Európai Unióban (EU) és több, az Európai Unión kívüli országban. Kizárólagos forrásként a hulladékra vonatkozó statisztikákról szóló 2150/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően gyűjtött adatok szolgáltak.

A 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1. pontjában található fogalommeghatározás szerint a hulladék „olyan anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles”. A hulladék jelentős erőforrás-veszteséget jelenthet mind az anyagok, mind az energia tekintetében, a hulladékgazdálkodás és a hulladék ártalmatlanítása pedig jelentős környezeti hatásokkal járhat. A hulladéklerakó például földterületet foglal, emellett levegő-, víz és talajszennyezést okozhat, míg a hulladékégetés légszennyező anyagok kibocsátásával járhat.

Az EU-ban a hulladékgazdálkodási politikák ezért azt a célt szolgálják, hogy visszaszorítsák a hulladékok környezeti és egészségügyi hatásait, és fokozzák az Európai Unió erőforrás-hatékonyságát. E politikák hosszú távú célja a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése, amennyiben keletkezése elkerülhetetlen, a hulladék erőforrásként való hasznosítása, valamint a nagyarányú újrafeldolgozás és a biztonságos ártalmatlanítás elérése.

Full article

A keletkező hulladékok teljes mennyisége

2016-ban a gazdasági tevékenységekből és a háztartásokból származó hulladék teljes mennyisége az EU-28 területén 2538 millió tonna volt.

Amint az várható, a keletkezett hulladék teljes mennyisége bizonyos mértékig összefügg az ország lakosságának és gazdaságának méretével. Mint az 1. táblázatban látható, rendszerint a legkisebb EU-tagállamok számoltak be a hulladék keletkezésének legalacsonyabb szintjéről, a legnagyobb tagállamok pedig a legmagasabb szintről. Mindazonáltal Bulgáriában és Romániában viszonylag nagy mennyiségű, Olaszországban pedig viszonylag kis mennyiségű hulladék keletkezett.

1. táblázat: Hulladékkeletkezés az egyes gazdasági ágazatokban és a háztartásokban – 2016
(%)
Forrás: Eurostat (env_wasgen)

Az 1. ábra bemutatja a különböző gazdasági ágazatok és a háztartások részarányát a 2016-ban keletkezett hulladék teljes mennyiségéből. 2016-ban az EU-28 teljes mennyiségéből az építőipar 36,4%-kal részesedett, majd a bányászat és a kőfejtés (25,3%), a feldolgozóipar (10,3%), a hulladékkezelési szolgáltatások és a vízszolgáltatás (10,0%), illetve a háztartások (8,5%) következtek; a fennmaradó 9,5%-ot pedig más gazdasági tevékenységek, főként a szolgáltatások (4,6%) és az energiaágazat (3,1%) hulladéka adta.

1. ábra: Hulladékkeletkezés az egyes gazdasági ágazatokban és a háztartásokban – EU-28, 2016
(%)
Forrás: Eurostat (env_wasgen)

A 2. ábra a keletkezett hulladék mennyiségének elemzését szabványos formában, a lakosság méretéhez viszonyítva mutatja be. Világosan látszik az egyes kisebb EU-tagállamokban keletkezett hulladékmennyiség magas szintje. Különösen magas értéket mértek Finnországban, ahol 2016-ban lakosonként átlagosan 22,4 tonna hulladék keletkezett, ami több mind négyszerese az EU-28 egészére vonatkozó lakosonkénti átlagos 5,0 tonnának. A lakosonként különösen nagy mennyiségben keletkező hulladékról beszámoló tagállamok közül több tagállamban nagyon magas volt a bányászat és kőfejtés részaránya, míg másutt gyakran az építés és bontás szerepe volt nagy.

Az építési és bontási, valamint a bányászatból és a kőfejtésből származó hulladék nagy része a főbb ásványi hulladékok közé sorolható: a 2. ábrán bemutatott elemzés a főbb ásványi hulladékokat különbözteti meg minden más hulladéktól. Az EU-28-ban 2016-ban keletkezett összes hulladék közel kétharmada (64%, lakosonként 3,2 tonna) volt főbb ásványi hulladék. A főbb ásványi hulladékok összes hulladékon belüli részaránya jelentősen eltérő volt a különböző EU-tagállamokban, ami feltehetőleg – legalábbis bizonyos mértékig – az egyes tagállamok gazdasági szerkezetében megfigyelhető különbségekkel van összefüggésben. Általában véve azokban az EU-tagállamokban nagyobb a főbb ásványi hulladékok részesedése, amelyekben aránylag jelentős bányászati és kőfejtési (például Bulgária, Svédország, Románia és Finnország), illetve építési és bontási (például Luxemburg) tevékenység folyik. Ezekben a tagállamokban a főbb ásványi hulladékok az összes keletkezett hulladék legalább 85%-át jelentették, és ez az eset állt fenn Liechtenstein esetében is (91%).

2. ábra: Hulladékkeletkezés – 2016
(kg lakosonként)
Forrás: Eurostat (env_wasgen)

Hulladékkeletkezés a főbb ásványi hulladékok nélkül

A főbb ásványi hulladékokat figyelmen kívül hagyva az EU-28 területén 2016-ban összesen 905 millió tonna hulladék keletkezett, ami az összes képződött hulladék 36%-ának felel meg (2. ábra). Ez a lakosság méretére vetítve azt jelenti, hogy az EU-28 területén 2016-ban lakosonként átlagosan 1,8 tonna nem ásványi hulladék keletkezett (3. ábra).

Az EU egészében a főbb ásványi hulladékok nélkül tekintett hulladékképződés lakosonkénti átlagos értéke 2016-ban az észtországi 9,0 tonna, illetve a ciprusi és a horvátországi 0,8 tonna között alakult. Az Észtországban keletkező hulladék nagy mennyisége az olajpalán alapuló energiatermeléssel függ össze.

3. ábra: Hulladékkeletkezés a főbb ásványi hulladékok nélkül – 2006 és 2016
(kg/lakos)
Forrás: Eurostat (env_wasgen)

A 2. táblázat gazdasági tevékenység szerinti bontásban mutatja be a főbb ásványi hulladékokon kívüli hulladékok keletkezésének alakulását az EU-28 területén. A legnagyobb mennyiségben 2016-ban a hulladékkezelési szolgáltatások és a vízszolgáltatás során, a háztartásokban, valamint a feldolgozóiparban keletkezett hulladék (228 millió, 209 millió, illetve 191 millió tonna). Ez a három mennyiség időben különbözőképpen alakult: 2004 és 2016 között a főbb ásványi hulladékokat nem számítva a hulladékkezelési szolgáltatások és a vízszolgáltatás keretében keletkező hulladékmenyiség 105,7%-kal nőtt, a háztartások által termelt hulladékmennyiség viszonylag stabil maradt (+1,8%), a feldolgozóiparban képződő hulladékmennyiség pedig jelentősen, 29,6%-kal csökkent.

2. táblázat: Hulladékkeletkezés a főbb ásványi hulladékok nélkül – EU-28, 2004–2016
(millió tonna)
Forrás: Eurostat (env_wasgen)

Veszélyes hulladékok keletkezése

Ha nem gondoskodnak biztonságos kezeléséről és ártalmatlanításáról, a veszélyes hulladék fokozott kockázatot jelent az emberi egészségre és a környezetre. A 2016-ban az EU-28 területén keletkezett hulladékból 100,7 millió tonna (a teljes mennyiség 4,0%-a) volt veszélyes hulladék.

A 2010. évihez képest 2016-ban 4,9%-kal több veszélyes hulladék képződött az EU-28 területén, a veszélyes hulladék összmennyisége pedig 96,0 millió tonnáról 100,7 millió tonnára nőtt. A veszélyes hulladéknak az összes képződött hulladékon belüli részaránya 2016-ban az összes EU-tagállamban 10,0% alatt volt, kivéve Észtországot és Bulgáriát, ahol ez az arány 39,9%, illetve 11,1% volt (lásd 4. ábra). Észtország különösen nagy értéke elsősorban az olajpalából folytatott energiatermelésnek tudható be. A 4. ábrán szereplő nem EU-tagállamok közül Szerbiában volt a legnagyobb a veszélyes hulladék összes keletkezett hulladékon belüli részaránya (35,2%), aminek oka az intenzív bányászati és kőfejtési tevékenység; a sorban Montenegró (19,4%), és Norvégia (14,6%) következik.

4. ábra: Keletkező veszélyes hulladékok – 2010 és 2016
(az összes hulladék százaléka)
Forrás: Eurostat (env_wasgen)

Hulladékkezelés

A hulladékkezelési tevékenység az EU-28 területén 2016-ban mintegy 2312 millió tonna hulladékra terjedt ki. Ez a számadat nem tartalmazza az exportált hulladékot, tartalmazza viszont az EU-ba behozott hulladék feldolgozását. Az itt található adatok tehát nem hasonlíthatók össze közvetlenül a hulladékkeletkezésre vonatkozó adatokkal.

Az 5. ábra bemutatja, hogy a 2004-től 2016-ig terjedő időszakban hogyan alakultak az összes kezelt mennyiség és a két fő hulladékkezelési kategória (hasznosítás és ártalmatlanítás) adatai az EU-28 területén. A hasznosított, azaz újrafeldolgozott, talajfeltöltésre felhasznált (talajkiemeléssel érintett területeken terep-helyreállítási, illetve biztonsági vagy mérnöki tájrendezési célból felhasznált) vagy energetikai céllal elégetett hulladék mennyisége 2004 és 2016 között 28,2%-kal, 960 millió tonnáról 1231 millió tonnára nőtt; ennek következtében a hasznosítás részaránya a teljes hulladékkezelésen belül a 2004-es 45,4%-ról 2016-ra 53,2%-ra emelkedett. Az ártalmatlanított hulladékmennyiség 2004 és 2016 viszonylatában 1154 millió tonnáról 1081 millió tonnára csökkent, ami 6,3%-os visszaesést jelent. Ezért az ártalmatlanítás részaránya a teljes hulladékkezelésen belül a 2004-es 54,6%-ról 2016-ra 46,8%-ra csökkent.

5. ábra: Hulladékkezelés – EU-28, 2004–2016
(index, 2004 = 100)
Forrás: Eurostat (env_wastrt)

Mint a fentiekben láttuk, az EU-28 területén 2016-ban a hulladék valamivel több mint felét (53,2%-át) hasznosították valamilyen módon: újrafeldolgozás útján (az összes kezelt hulladék 37,8%-át), talajfeltöltésre (9,9%-ot) vagy energetikai céllal (5,6%-ot). A fennmaradó 46,8%-ot hulladéklerakóban helyezték el (38,8%), energetikai hasznosítás nélkül elégették (1,0%), vagy másként ártalmatlanították (7,0%). Jelentős különbségek figyelhetők meg az EU tagállamai között abban a tekintetben, hogy hogyan élnek a különböző hulladékkezelési módok adta lehetőségekkel. Például egyes tagállamokban az újrafeldolgozás aránya nagyon magas volt (Olaszország és Belgium), míg mások a hulladéklerakást részesítették előnyben (Görögország, Bulgária, Románia, Finnország és Svédország – lásd 3. ábra).

3. táblázat: Hulladékkezelés – 2016
(a teljes mennyiség százaléka)
Forrás: Eurostat (env_wastrt)

A veszélyes hulladék kezelése

A 2016. évben az EU-28 területén összesen 76,8 millió tonna veszélyes hulladékot kezeltek, ennek több mint felét mindössze három EU-tagállamban: 28,0%-át Németországban, 17,2%-át Bulgáriában, 12,5%-át pedig Észtországban (6. ábra).

6. ábra: A veszélyes hulladék kezelése – 2016
(ezer tonna)
Forrás: Eurostat (env_wastrt)

Az EU-28 területén 2016-ban kezelt veszélyes hulladék 33,9%-a, azaz lakosonként 51 kg-nak megfelelő mennyiség hulladéklerakókba került, más szóval a földfelszínen vagy a föld alatt helyezték el, vagy pedig talajban történő kezelés után a vizekbe került (7. ábra). A veszélyes hulladék 5,9%-át (lakosonként 9 kg) energetikai célú hasznosítás nélkül elégették. További 7,7% (lakosonként 12 kg) energetikai hasznosításra került. 2016-ban az EU-28 területén a veszélyes hulladék több mint egyharmadát (35,4%) hasznosították (újrafeldolgozták vagy talajfeltöltésre használták fel), ami lakosonként 53 kg-nak felel meg.

7. ábra: A veszélyes hulladék kezelése – 2016
(kg/lakos)
Forrás: Eurostat (env_wastrt)

A táblázatok és az ábrák forrásadatai

Waste statistics: tables and figures (angol nyelven)

Adatforrások

A hulladékpolitika végrehajtásának, és különösen a hulladékhasznosítás és a biztonságos hulladékártalmatlanítás elvei betartásának ellenőrzése érdekében megbízható statisztikákra van szükség a vállalatoknál és a háztartásokban keletkező hulladékokról és kezelésükről. Az Európai Parlament és a Tanács 2002-ben fogadta el a hulladékra vonatkozó statisztikákról szóló 2150/2002/EK rendeletet, amely létrehozta a hulladékokra vonatkozó harmonizált közösségi statisztikák elkészítéséhez szükséges keretrendszert.

A rendelet értelmében az EU-tagállamoknak a 2004-es referenciaévtől fogva kétévente kell adatokat szolgáltatniuk a hulladékok keletkezéséről, hasznosításáról és ártalmatlanításáról. A hulladékok keletkezésére és kezelésére vonatkozó adatok jelenleg a 2004 és 2016 közötti páros referenciaévekre vonatkozóan állnak rendelkezésre.

Háttér

Az EU hulladékgazdálkodási szakpolitikái azt a célt szolgálják, hogy visszaszorítsák a hulladék környezeti és egészségi hatásait, és fokozzák Európában az erőforrás-hatékonyságot. A hosszú távú cél Európa újrafeldolgozó társadalommá való alakítása, azaz, amikor csak lehetséges, a hulladékkeletkezés elkerülése és az elkerülhetetlenül képződő hulladék erőforrásként történő felhasználása. A cél az újrafeldolgozás sokkal magasabb szintjének elérése és a további természeti erőforrások kitermelésének minimalizálása. A megfelelő hulladékkezelés kulcsfontosságú elem az erőforrás-hatékonyság és az európai gazdaságok fenntartható növekedésének biztosításában. További információkat az Európa 2020 stratégia tartalmaz (angol nyelven).

Ennek megfelelően a felülvizsgált 2008-as hulladékgazdálkodási keretirányelv ötfokozatú hulladékhierarchiát vezetett be, amely szerint a megelőzés a legjobb lehetőség, amelyet az újrahasználat, az újrafeldolgozás és a hasznosítás más formái, majd utolsó lehetőségként az ártalmatlanítás, például a hulladéklerakás követ. Összhangban ezzel a hierarchiával, a hetedik környezetvédelmi cselekvési program (angol nyelven) az alábbi kiemelt célkitűzéseket határozza meg az EU hulladékgazdálkodási politikájára nézve:

a keletkező hulladékmennyiség csökkentése,
az újrafeldolgozás és az újrahasználat maximalizálása,
a hulladékégetés korlátozása a nem újrafeldolgozható anyagokra,
az újrafeldolgozható és a hasznosítható hulladék lerakásának megszüntetése,
a hulladékgazdálkodási célok maradéktalan teljesülésének biztosítása valamennyi EU-tagállamban.